Frontline War Memoirs Magyar
@FrontlineWarMemoirsMagyar----
•
3,67 E feliratkozó----
•
76 videó----
Hello YouTube, this is our Hungarian version of “Frontline War Memoirs”.
Sir David Frederick Attenborough OM (London, 1926. május 8. –) háromszoros Primetime Emmy-díjas angol természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. A Cambridge-i Egyetemen végzett, illetve a London School of Economics-on, 1957 óta készít természetfilmeket és sorozatokat a brit BBC televíziócsatorna számára, amelyek közül is a legismertebb a kilenctagú Élet-sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. Emellett a BBC programigazgatója volt az 1960-as és 1970-es években.A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi). Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós modorának köszönhetően egy csapásra Cousteau kapitány és Gerald Durrell egyenrangú társává emelkedett.--------Később jött a szintén nagy sikerű Az első édenkert, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat, de természetfilmjei mellett, más szálak is kötötték a tévéhez: a hetvenes években a BBC programigazgatójaként a csatorna az ő elnöklése alatt kezdett el például színes filmeket sugározni.Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet brit királynő adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén.Az Attenborough nyolcvanadik születésnapján tartott ünnepség több mint ötvenéves tévés munkásságáról is megemlékezett, a beszédekben többek között Anglia nemzeti kincseként emlegették a tudóst. A rendezvényen nem kevésbé híres testvére, a rendező-színész Richard Attenborough (Gandhi, Chaplin, Jurassic Park) mellett, tiszteletét tette például a Monty Pythonból ismert Michael Palin is, aki szintén készített már ismeretterjesztő sorozatot, Nyolcvan nap alatt a Föld körül címmel.--------
David Attenborough más híres természetvédőkkel (pl. Jane Goodall, aki szintén a Cambridge-en végzett) együtt védnöke az angliai Population Matters (A népesedés nagyon is számít – korábbi név: Optimum Population Trust) szervezetnek. Ők szervezik az European Population Alliance (Európai Népesedés Szövetség) hálózatot. Ennek magyar tagja a BOCS Alapítvány, amely elkészítette David Attenborough 2009-es How Many People Can Live on Planet Earth? (Hány ember élhet a Földön?) c. egyórás BBC filmjének magyar feliratozását.BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT,KÖSZÖNJÜK A CSODÁLATOS MUNKÁJÁT.
Településünkön, több ember is volt hadifogságban a második világháborúban, Német (édesapám szerencsére német fogságban volt ott jól bántak velük, hozott haza egy telefunken, asztali rádiót) illetve Orosz hadifogságban. Minap beszéltem egyikükkel, az Ő elbeszélése alapján született a történet.----- Több héten keresztül utaztak vasúti vagonban majd gyalog, reményt vesztve, Szibériáig. Nahodkába, s onnan hat napig fel egészen a Bering-szorosig. A Bering-szorostól hetven kilométerre . Úgy hívták ezt a részt, Kolima. -------Az ember mehet Szibériában hónapokig az erdőkön meg fenyveseken keresztül, síkságot lát mindenütt. (ott nem ritka a mínusz 40-70 c fok hideg, a hidegek hullámban jöttek, de nem viharosan. Ezért elviselhető, a vizelet mire földet ért megfagyott), reggelre megérkezvén, egy istentelen nagy fürdőbe, fürösztöttek, fertőtlenítettek minket. Hát tele voltunk tetűvel, annyi volt a tetű bennünk, hogy már kikezdtek.A fürdőben leborotváltak, lenyírtak, bekenték mindenütt, a hónunk alatt, mindenütt az egész testünket, szakállunkat le, aztán mikor megvolt, akkor bekentek valami kenőccsel, olyan fertőtlenítővel. Az úgy csípett! --------Adtak ruhát, amit teveszőrből csináltak, olyan csizma volt, hogy nem kellett fűzni, az is teveszőrből. S pufajka, ki volt bélelve vattával, kabát s sapka, ilyen lehúzós sapka, lehúzta, s csak annyit hagyott szabadon az orránál, s egy kicsit az ajkánál, hogy szuszogjon. Minden reggel skatulyában adtak fókazsírt, s azzal be kellett kennünk magunkat, hogy ne fagyjunk meg, mert még a szemünk pillája is ragadott össze, fagyott meg, olyan hideg volt. --------Reggel olyan nagy facseberben, fabögrében hoztak ételt, mindenkinek adtak egy kanállal, s egy kis karéj kenyeret. Az a leves olyan zöld paradicsomból volt, s káposztával, hallal… Sose felejtem el a legelső ételt,ami furcsa volt. Igaz, hogy már meleg volt, na, az éhes ember mindent megesz. -------Egy 200 fős csapattal kivittek az erdőbe.( Ott olyan erdők voltak, akkora fák ledőlve, hogy talán ott ember nem is járt. Nem eresztették mélyre a gyökerüket,tiszta fenyő volt). Két fegyveres őrrel,(azért csak két őrrel, mert onnan nem volt hova szökni, több száz kilométeren keresztül lakatlan volt a terület és nincs élelem , ruha nélkül megfagytunk volna) kezdetleges kéziszerszámmal és kevéske élelemmel,( egy kis csalán, kevéske szárított hal, és korpa, kása, maguknak főztünk, még az őr kutyáját is megfőztük). ------- A feladat egy több barakkból álló tábor, építése volt,(ekkor még valamennyire jó erőben voltunk). Első nap a fagyos földbe ástunk egy gödröt, abba tüzet raktunk és így haladtunk mélyebbre. (az első gödör az őröké volt) Az éjszakát itt töltöttük a tűz folyamatosan égett, felváltva aludtunk,a tüzet őrizve. Második nap még tovább mélyítettük és nagyobbítottuk a gödröt, és már priccset,(ezen aludtak), tetőt is ácsoltunkk, amit gallyakkal fedtünk be. Két hét alatt elkészült a tábor, a latrinával. Mesélte a wc-zés sem volt egy könnyű eset gyorsan kelet végezni meg ne fagyon a hátsójuk, legtöbbjüknek a hidegtől és az elégtelen élelemtől hasmenése volt. -------Az őrök is büntetésből kerültek a táborba, hisz köztörvényes bűnözők voltak A foglyokkal kegyetlenkedtek, kínozták őket, bármit megtehettek, hiszen az emberi élet itt elértéktelenedett A fogolytáborok(ott aztán poloska, bolha, svábbogár, ott mindenféle volt, csak éppen tisztaság nem), behálózták egész Szibériát, egész Ázsiát… Omszk… Novoszibirszk… Tomszk, Krasznojarszk, Irkutszk, Csita, Habarovszk, Vlagyivosztok,Kolima, Magyar foglyokból mindenüvé jutott. ------A szerencsésebbek, arany vagy rézbányába kerültek ott legalább meleg volt, a halottakat, lent hagyták a bánya elhagyott részében, este jelentették létszám ellenőrzéskor hányan haltak meg aznap.------ A fogolytáborba beütött a tífusz, naponta két-három ember meghalt akkor, ott tél volt, temetni nem tudtak, olyan hideg volt,- 50 fokos hideg, sírt nem ástak télen, valami üres szobába berakták őket, s tavasszal, mikor kezdődött az olvadás, egy közös sírt ástak, s eltemették őket.----- Nehéz volt, szörnyű nehéz volt az idegenben, ott, a végtelen messzeségben… Megszabadulni? Istenem! Minden ember lelke mélyén ott van a vágy a szabadságra… De hogyan? Mit tehettek mást? A sorsot, sorsukat vállalniok kellett.------- Időnként meztelenre vetkőztették, megvizsgálták, milyen erőben vannak,a betegek hamar kihulltak és csak a testben és lélekben erősek élték túl a fogságot, közel hatszázezren kerültek fogságba majdnem a háromnegyede fogoly odaveszett.------ Micsoda vidék, micsoda sors, micsoda élet! Vagy: Élet volt ez?. ------Településünkhöz közel van egy nagy fatelep, ott a háború után is találtak olyan Oroszországból vasúti vagonban behozott fát deszkát, amire magyar hadifogoly üzenet volt vésve írva
