Sokan futottunk már bele olyan emberbe, aki azt gondolta, hogy most aztán megmondja a tutit, mert úgy érzi itt az ideje. Tette mindezt mondjuk egy olyan napon, amikor pl. pont azzal voltál elfoglalva, hogy el ne sírd magad az adott helyen, mert éppen akkor ért egy nagyobb veszteség, csalódás vagy bármi más, ami miatt egyébként is rossz passzban voltál...
Kíméletlen őszinteség hiba vagy erény?-----
A kíméletlen őszinteség egyszerre lehet erény és hiba, attól függően, hogyan használjuk és milyen szándékkal. Az őszinteség általában egy erény, amely az egyén személyiségének fejlesztését és a bizalom kiépítését szolgálja, de fontos, hogy ezt empátiával, tapintattal és a másik ember helyzetének figyelembevételével tegyük. ------Ha valaki úgy mondja el az igazságot, hogy azzal csak megbánt vagy nem veszi figyelembe a másik érzéseit, akkor az inkább hiba, mert tönkreteheti a kapcsolatot. Akkor jó az őszinteség, ha fejleszt, támogat és időben, megfelelő módon szólal meg. A kíméletlen őszinteség általában negatív reakciókat vált ki és nem tekinthető feltétlenül erénynek. Persze bizonyos helyzetekben lehet kijózanító, de lehet, hogy még jobban összetöri az érintettet, pláne, ha nincs rá tekintettel a másik fél.------
Az igazságot lehet úgy közölni, hogy ne bántsunk meg vele senkit.
Mikor hiba a kíméletlen őszinteség?----
• Ha nem vesszük figyelembe a másik ember egyéniségét, helyzetét és csak ütköztetjük a tényeket.
• Ha az őszinteség mögött nincs empátia, valós tudás.
• Ha rossz az időzítés és/vagy a helyszín.
A nő, aki „meghalt és 3 napig a mennyországban volt”, egy hátborzongató jövőképet tár elénk.
Julie Poole mélyen spirituálisnak tartja magát, és azt állítja, egy alkalommal, amikor megpróbált véget vetni az életének, három napot töltött a mennyországban, és olyan tapasztalatokban volt része, amiket mindenképpen meg akart osztani másokkal, mivel szerinte az egész emberiség jövőjét érintik.--------
A Life After Life NDE YouTube csatornának adott interjúban Poole részletesen beszámolt halálközeli élményéről, és őszintén beszélt arról is, miért akart véget vetni az életének.
Fiatal korától kezdve fizikai, mentális, szexuális és érzelmi bántalmazásnak volt kitéve, és egy ponton úgy érezte, nem bírja tovább cipelni ezt a terhet, ezért gyógyszer túladagolással próbált véget vetni a fájdalomnak. Mindez még a 20-as éveiben történt, és azt mondja, ez a halálközeli élmény mindent megváltoztatott, és állítólag látomásokat is kapott a jövőről.----------
Ahogy a gyógyszerek hatni kezdtek, Poole úgy érezte, hogy a fizikai tér fokozatosan feloldódik, eltűnik körülötte, a testét pedig mély hidegség járta át, aztán egyszer csak melegség töltötte el, de nem olyan melegség, ami földi élmény lett volna, és teljes bizonyossággal tudta, hogy a mennyországba került.---------
„Itthon vagyok” – suttogta Poole, miközben fénybe burkolt alakok közeledtek hozzá, akiknek a jelenléte egyszerre volt nyomasztó és mélységesen megnyugtató. Az egyikük azonban azt válaszolta neki: „Nem, nem vagy itthon, Julie. Ez nem a te időd.”-------
Megpróbált tiltakozni, mivel úgy érezte, nem bírja tovább az élet terhét, és nem akart visszatérni, de az angyalok, akik körülvették, hajthatatlanok maradtak, és azt mondták, még dolga van ezen a világon.
„Figyelmeztettelek, hogy túl nehéz és túl nyomasztó lesz, és most itt vagy, 21 évesen, és megpróbálsz távozni” – mondta Poole szerint az egyik lény, szelíd, de határozott hangon, arra utalva, hogy a nő lelke korábban már vállalkozott erre az utazásra.--------
Visszaemlékezéseiben Poole azt mondja, hogy miközben az útmutatói beszéltek hozzá, látomások villantak fel a szeme előtt. Egy zűrzavaros, de reményteljes jövő képét látta. Azt mondja, a lények a 2012 és 2032 közötti időszakról beszéltek, ami kritikus lesz az emberiség számára. „Ez az Aranykor a régi láncok elszakításáról szól” – magyarázta az egyik szellem. „A hatalom, a visszaélések és a kontrol láncának elszakításáról, mindarról, ami visszatartotta az emberiséget valódi potenciálja elérésétől.”-----------
Poole azt mondja, megbabonázva figyelte a látomásokban kibontakozó jövőt. „Minden, ami hamis és színlelt, valótlan és korrupt, el fog bukni. Az egyenlőség többé nem álom lesz, hanem valóság” – osztották meg vele az angyalok.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges ez, a következő választ kapta: „A hozzád hasonlókon keresztül, akik visszatérnek az üzenettel, felfegyverkezve annak igazságával, hogy mi az, ami megtörténhet.”---------
A szellemek ezután egy csillogó fátyolszerű határvonalhoz vezették, ami elválasztja egymástól a világokat. Ugyanakkor arra is figyelmeztették, hogy a küldetése nem lesz egyszerű, ha visszatér. „Kihívásokkal fogsz szembenézni, de egyben jelzőfény is leszel. A hangod ennek az igazságnak a visszhangja lesz” – mondták.
Poole végül megértette a küldetése fontosságát, és vállalta, hogy visszatér erre a világra, hogy megossza a szellemek üzenetét másokkal. A spirituális utazás, amit átélt, mély nyomot hagyott benne, és a fájdalom egy új céltudatossággal párosult, a következő hetekben pedig teljesen átalakította az életét.
Elkezdte megosztani a tapasztalatait, és közvetítette az angyalok üzenetét, mondván: „Valami csodálatos dolog küszöbén állunk. Az Aranykor nem csupán egy prófécia; ez egy ígéret.”
Poole szerint az emberiség jelenleg ébredezőben van, és egy nagyobb spirituális átalakulás küszöbén áll.---------
Ezenkívül azt mondja, az a célja, hogy önmagára koncentráljon, és rendbe tegye a saját életét. „Tehát a tervem az volt, hogy megtisztítsam a saját és az őseim karmáját, hogy ellensúlyozzak minden kárt, amit az előző életeimben okoztam, azzal, hogy ebben az életben megtapasztalom a rosszat. És hogy képes legyek legyőzni a nehézségeket, és megbocsássak” – mondta, hozzátéve, hogy a megbocsátás a szeretet legmagasabb rezgésű formája.
Amikor Ralph Fiennes 1992-ben belépett Schindler listája meghallgatására, senki sem sejtette, mi fog történni – legkevésbé Steven Spielberg.
Fiennes, a klasszikus színházban képzett brit színész, lágy hanggal és kimért modorral, egyáltalán nem tűnt fenyegetőnek.----
De amikor elkezdte játszani Amon Goeth náci parancsnokot, valami megváltozott.
A légzése lelassult, a tekintete megfagyott, és csend borult a terembe.
Amikor befejezte, Spielberg nem tapsolt. Egyszerűen kiment.
Néhány perccel később visszatért, sápadtan, és csak annyit mondott:
„Azt hiszem, most találkoztam a gonosszal.”------
Fiennes nem akarta a szerepet.
„Féltem tőle” – vallotta be évekkel később. – „Nem akartam abban az emberben élni.”
Spielberg azonban meglátott benne valamit: egy nyugtalanító nyugalmat – a csendet, amelyet a kegyetlenség előz meg.
A forgatás alatt Ralph a kamerán kívül is viselte az egyenruhát.
Nem hiúságból, hanem mert „érezni akarta a súlyát, a rútságát.”
Azok a holokauszttúlélők, akik ellátogattak a forgatásra, kerülték őt.
Egy nő sírva fakadt, amikor meglátta:
„Nem te vagy az… ő az. Túl hasonlítasz rá.”-------
Az alakítása mesteri volt.
De nyomokat hagyott benne.
„Undorított, milyen könnyen előjöhet a kegyetlenség” – mondta. – „Évekig velem maradt.”
Hollywood megpróbálta a kifinomult gonosz szerepeibe skatulyázni,
"Csillag volt, mert szívből szeretett, S mi úgy szerettük, ahogy csak lehetett. Elment tőlünk, mint a lenyugvó nap, De szívünkben él, és örökké ott marad. " 😪🪽🖤
Drága Anyukám. Mindig pozitívan beszéltél a halálról, az elmúlásról, attól, amitől én annyira féltem, hogy egyszer te is elmész...
Erőt adtál nekem, hogy egyszer majd kibírjam valahogy, ha már nem leszel.
De annyira más elképzelni és annyira más átélni,... annyira más most minden...
De erős leszek, erős akarok lenni, miattad és a gyerekek miatt. Olyan példát akarok mutatni nekik, mint amit te mutattál nekem. anya akarok lenni, mint te voltál, nekünk a legeslegjobb.
Sose felejtünk el, mindig velünk leszel. 😪🖤"Anya nélkül a világ már nem ugyanaz. 💔
A levegő nehezebb, a csend hangosabb, a napok üresebbek.
Mennyire szeretném még egyszer hallani a hangját,
látni a mosolyát, ami mindig megnyugtatott.
Hiányzik a melege, a szavai, még a kis megjegyzései is,
amik most már a szeretet hangján szólnak.
Az élet megy tovább, az emberek nevetnek, a napok múlnak…
De a szívben örökre megmarad egy hely,
ahol fájdalom és fény együtt él —
ahol ő van.
Az anyád. Az örökkévalóságod."🖤😪🪽
Köszönjük szépen mindenkinek, akik tegnap anyukánkat elkísérték utolsó földi útjára és köszönjük szépen azoknak is, akik eljönni nem tudtak, de lélekben ott voltak. 💔😪ZSUZSANNA TÓTHNÉ PETHE
