Amikor Ralph Fiennes 1992-ben belépett Schindler listája meghallgatására, senki sem sejtette, mi fog történni – legkevésbé Steven Spielberg.
Fiennes, a klasszikus színházban képzett brit színész, lágy hanggal és kimért modorral, egyáltalán nem tűnt fenyegetőnek.----
De amikor elkezdte játszani Amon Goeth náci parancsnokot, valami megváltozott.
A légzése lelassult, a tekintete megfagyott, és csend borult a terembe.
Amikor befejezte, Spielberg nem tapsolt. Egyszerűen kiment.
Néhány perccel később visszatért, sápadtan, és csak annyit mondott:
„Azt hiszem, most találkoztam a gonosszal.”------
Fiennes nem akarta a szerepet.
„Féltem tőle” – vallotta be évekkel később. – „Nem akartam abban az emberben élni.”
Spielberg azonban meglátott benne valamit: egy nyugtalanító nyugalmat – a csendet, amelyet a kegyetlenség előz meg.
A forgatás alatt Ralph a kamerán kívül is viselte az egyenruhát.
Nem hiúságból, hanem mert „érezni akarta a súlyát, a rútságát.”
Azok a holokauszttúlélők, akik ellátogattak a forgatásra, kerülték őt.
Egy nő sírva fakadt, amikor meglátta:
„Nem te vagy az… ő az. Túl hasonlítasz rá.”-------
Az alakítása mesteri volt.
De nyomokat hagyott benne.
„Undorított, milyen könnyen előjöhet a kegyetlenség” – mondta. – „Évekig velem maradt.”
Hollywood megpróbálta a kifinomult gonosz szerepeibe skatulyázni,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése