KIMÉLETLEN ŐSZINTESÉG HIBA VAGY ERÉNY?

Sokan futottunk már bele olyan emberbe, aki azt gondolta, hogy most aztán megmondja a tutit, mert úgy érzi itt az ideje. Tette mindezt mondjuk egy olyan napon, amikor pl. pont azzal voltál elfoglalva, hogy el ne sírd magad az adott helyen, mert éppen akkor ért egy nagyobb veszteség, csalódás vagy bármi más, ami miatt egyébként is rossz passzban voltál... Kíméletlen őszinteség hiba vagy erény?----- A kíméletlen őszinteség egyszerre lehet erény és hiba, attól függően, hogyan használjuk és milyen szándékkal. Az őszinteség általában egy erény, amely az egyén személyiségének fejlesztését és a bizalom kiépítését szolgálja, de fontos, hogy ezt empátiával, tapintattal és a másik ember helyzetének figyelembevételével tegyük. ------Ha valaki úgy mondja el az igazságot, hogy azzal csak megbánt vagy nem veszi figyelembe a másik érzéseit, akkor az inkább hiba, mert tönkreteheti a kapcsolatot. Akkor jó az őszinteség, ha fejleszt, támogat és időben, megfelelő módon szólal meg. A kíméletlen őszinteség általában negatív reakciókat vált ki és nem tekinthető feltétlenül erénynek. Persze bizonyos helyzetekben lehet kijózanító, de lehet, hogy még jobban összetöri az érintettet, pláne, ha nincs rá tekintettel a másik fél.------ Az igazságot lehet úgy közölni, hogy ne bántsunk meg vele senkit. Mikor hiba a kíméletlen őszinteség?---- • Ha nem vesszük figyelembe a másik ember egyéniségét, helyzetét és csak ütköztetjük a tényeket. • Ha az őszinteség mögött nincs empátia, valós tudás. • Ha rossz az időzítés és/vagy a helyszín.