Lagziktól legyen újra lármás a vidék! Rég elnémult a lagzik örömünnepétől szombatonként zajos falu. Közbeszólt a sors! Nem úgy, mint egykoron, amikor összesereglett az ország minden szegletéből a násznép: a jó barátok, a kedves rokonok, a kíváncsi falubéliek, hogy a menyegzőn szívből köszöntsék és azt követően akár három napon át önfeledten ünnepeljék a boldogságtól majd kicsattanó ifjú párt.----- Közben annyit egyenek a múltnap levágott tikokból, récékből, ludakból, disznóból, birkából, olykor a borjúból, a szorgos kezű háziasszonyok által készített finom hagyományos ételekből, amennyi beléjük fért.----- Ilyenkor hordószám fogyott a tüzes bor, demizsonszám a pálinka, aminek tüzétől megállás nélkül hajnalig ropták a táncot és mulattak. Rég volt, talán igaz se volt. Kívánom, hogy ne csak a hagyományőrzés és az ápolás miatt, de minden szombaton, így legyen! Hogy összeverődjön a falu népe és együtt örüljön az ifjú pár boldogságának!IME A MAI LAGZI
Megdöbbentő dolgot állít az idegenekről és az univerzumról egy brit csillagász - mindennek vége? Nick Longrich ugyanis arra jutott, szinte kizárt, hogy az univerzumban még egy, a földihez hasonló élet kialakult volna ki. "Az univerzum elképesztően hatalmas. A Tejútnak több mint százmilliárd csillaga van, és csak a látható világegyetemben több mint egybillió galaxis található, mindez pedig csak egy parányi része az univerzumnak. A bolygók és csillagok nagy száma alapján könnyen elképzelhető, hogy rengeteg élet van odakint" - mondta a tudós. -----Longrich szerint ennek ellenére elenyésző az esélye, hogy a bolygónkon kialakult élethez hasonló legyen még valahol. A következtetés oka pedig roppant egyszerű: olyan és annyi események véletlen láncolata vezetett a földi élet kialakulásához, melynek megismétlődésnek csekély lehet az esélye. "Az emberek addig nem tudtak fejlődni, amíg a halakban nem fejlődtek ki olyan csontok, amelyek lehetővé tették, hogy megtanuljanak mászni. A csontok sem tudtak addig továbbfejlődni, amíg az összetett állatok meg nem jelentek. A komplex állatoknak komplex sejtekre, a komplex sejteknek pedig oxigénre volt szükségük fotoszintézis útján. Mindez nem történt volna meg az élet evolúciója nélkül, amely egyedülálló esemény - mondta a tudós.----- Nick Longrich hozzáteszi, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint minden organizmus egyetlen őstől származik, és amennyire csak meg lehet állapítani, az élet kialakulása csak egyszer történt meg. "Furcsa módon, mindez meglepően hosszú időt vett igénybe.----- A fotoszintézis 1,5 milliárd évvel a Föld kialakulása után fejlődött ki, a komplex sejtek 2,7 milliárd évvel később, a komplex állatok 4 milliárd év után, míg az emberi intelligencia 4,5 milliárd évvel követte a bolygó kialakulását" - fejtette ki a szakember. Longrich hozzátette, hogy ennek ellenére nem zárja ki teljesen, hogy a földihez hasonló élet alakult ki valahol az univerzumban. Számításai szerint a fejlődő intelligencia létrejöttének esélye egy a tízmillióhoz.
Megfejthették a lehetetlennek hitt egyiptomi szobor rejtélyét --- A „lehetetlen” egyiptomi szobor egy ismeretlen fáraót ábrázol, ahogy egy rejtélyes figura tartja. A lelet sokáig rejtélyt jelentett a kutatók számára, és az új értelmezés sem győzött meg még mindenkit. Azonban ezzel az új értelmezéssel is közelebb kerülhetünk a rejtély megfejtéséhez. A „lehetetlen” szobor egy ókori egyiptomi fáraót ábrázol egy másik ismeretlen figurával. A rejtély megfejtéséhez előálltak egy új ötlettel a kutatók, azonban nem mindenkit győzött még meg az értelmezés. A faragványt mészkőből alkották meg. Két személyt ábrázol a szobor, egy ismeretlen fáraót, amint egy rejtélyes térdeplő figura az ölébe veszi. A szobor nem életnagyságú, és a fáraó kék koronát, avagy harci koronát visel, amelynek a tetején egy kígyó látható.----- A műalkotás jelenleg a Skóciai Nemzeti Múzeumban található — írja a Live Science. Mint azt már az egyiptológusok megállapították, a fáraókat nem ábrázolták nem királyi származású személyekkel térbeli műalkotásokon. A műalkotás lehetetlensége ebből fakad, hiszen a fáraót nem ábrázolhatták egy alattvalóval. Margaret Maitland fő kurátor többször is próbálta felderíteni, hogy honnan is érkezhetett a lelet. Kutatásai szerint a műalkotás a Dejr el-Medinában végzett ásatásokon került elő, nem messze a Királyok völgyétől.----- Az 1850-es években vezetett ásatások élén Alexander Henry Rhind régész állt. A Dejr el-Medinában élő emberek voltak felelősek a fáraók sírjainak megépítéséért. Megoldás a rejtélyre? Maitland elemzései alapján a Dejr el-Medinában talált leletek, írások, illetve más régészeti maradványok érdekes képet festenek erről a helyről. Szerinte egyes idősebb személyeknek megengedett volt, hogy olyan módokon ábrázolják a fáraókat, ahogyan nem engedték volna sehol egész Egyiptomban. Ramszesz idején létezett egy szoborimádó szekta Dejr el-Medinában. Éppen ezért a fáraó imádatát egészen más módokon is kifejezték.-_-- Nem csak a fáraót, de a szoborfaragás folyamatát is tisztelték, sőt a királyok ezt még támogatták is. Legalábbis Maitland szerint. Figyelembe véve, hogy mennyire fontos szerepet játszott a királyok temetése az egyiptomi kultúrában, így a mesteremberek elhivatottság, és a fáraók iránt tanúsított imádat fenntartása fontos volt.
Ha valaki megkérdezné tőlem, ki vagyok, talán nem is tudnék egyetlen mondattal válaszolni.Egy ember vagyok, aki sok mindent megélt. Voltak k...
