2026. február 10., kedd
A KISLÁNY
The Little Girl
This touching piece captures the innocence, sensitivity, and quiet strength of a young girl. Through gentle storytelling and emotional depth, it reflects on childhood, vulnerability, and the beauty of seeing the world with pure eyes. A heartfelt tribute to youth, hope, and the fragile yet powerful spirit of a child.
A KISLÁNY
Ezen a blogon sokáig gondolkoztam, közzé tegyem-e vagy sem, de az ő érdekében mégis megosztom.
Pár napja kerékpárral a temetőből jöttem haza, amikor összetalálkoztam a zenész barátom feleségével. (A 70-es években kaptam tőle egy gitárt kölcsön, gyakorlás céljából.) Megkérdeztem, hogy van a barátom — már nagyapa, agydaganatra műtötték. Azt mondta, örülne, ha meglátogatnám. Az ember csak arra nem szakít időt, amire nem akar… így együtt sétáltunk a lakásukig.
Kitaláltam, hogy meglepem, ne mondja meg neki, hogy jövök. Sikerült is: nagy volt az öröm. Beszélgettünk régi emlékekről, amikor egyszer csak megjelent a kislány.
Teljesen vak volt — az udvaron ennek ellenére kerékpározott — és mégis egyenesen felénk tartott. Már hallottam róla: az orvosok az ultrahangos vizsgálat során nem vették észre a rendellenességeket. Farkastorokkal született, több műtéten átesett. mégis egyenesen felénk tartott(már hallottam róla az orvosok az ultra hangos vizsgálat során nem vették észre a rend ellenességeket, farkastorok már több műtéten átesett, így született még nem találkoztunk) és kedves gyermeki hangon kérdezte” te ki vagy? Az arca groteszk volt de éreztem a kis lelke nyitott és jóságos, párnás kis keze, kissé hosszúkás haja, melegséget sugárzott a kis arca amit azonnal elfogadtam hisz a sors tréfálta meg.--------- Láttam a barátom feleségének szemében, a hálát és egy legördülő könnycseppet, ( a 86 éves bölcs dédnagymama tartotta a fiatalokban a lelket ha már a jó isten így akarta fogadjátok el őt így és nagyon szeressétek hisz nagy szüksége van rá) megsimogattam a kis fejét és a legkedvesebb hangomon elkezdtem kérdezgetni és egyszer csak megtapogatta és megsimogatta az arcom és megjegyezte olyan szakállad van mint nagyapának és beült az ölembe, éreztem elnyertem a bizalmát és innentől kezdve megnyílt, húzott a szobába, a nagyapával és a nagymamával együtt könnyeztünk.-------- Szétáradt bennem a boldogság ittam a kis csacsogó szavát, hangját és éreztem a kis boldog lelkét. Egyszerre szerette volna megmutatni a világát az ő kis játék birodalmát. Hozta a kis játék szintetizátorát, gitárját, maciját és már tudta, érezte melyik gombot kell megnyomni hogy szóljon a dallam Mondtam jöjjenek el valamelyik nap hozzám és játszhat egy igazi zongorán, szeretettel várom. Érzem még lesznek közös dolgaink és szeretnék minél több szeretetet adni kis lelkének-----ensiferum9992010. április 2. 4:47
Újra meglátogattam, beszélgettünk és láttam boldog!!!----------- KicsinyVirág2017. június 2. 9:17
Könnyet csalogató az írásod, főleg így, hogy tudom kiről van szó. Isten áldja meg a gyermeket, és adjon, neki látás helyett harmadik szemet, hogy úgy tudjon boldogulni az életbe, mint a látó emberek, és a szülőknek, nagyszülőknek erőt egészséget, elviselni, és az utját egyengetni magasfokon, hogy a hiányosságai ellenére is kiválló ember váljon a gyermekből.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése