VOLCANOES PROVIDE ANSWER....

Vulkánok adnak választ az emberiség egyik legnagyobb rejtélyére.Hogyan váltunk emberré? A kérdés már régóta foglalkoztatja a kutatókat, akik időről időre mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a pontos válaszhoz. Ezeket azonban nemcsak a fosszíliákban kell keresni. Kelet-Afrika vulkánjai évezredeken át hamuba borították a tájat, ezzel akaratlanul is időbélyegeket hagyva a múltban. A Turkana-medencében végzett új vizsgálatok most soha nem látott pontossággal segítenek meghatározni, mikor és milyen körülmények között éltek korai őseink – közelebb hozva a megoldást az emberi evolúció nagy rejtélyeihez. Az emberi eredet kutatása az egyik legizgalmasabb és legösszetettebb tudományos vállalkozás. Hiszen kit ne foglalkoztatna a kérdés, hogy vajon mikor, hol és milyen környezeti feltételek között alakultak olyanná korai őseink, amilyennek a tudomány jelenlegi állása szerint ismerjük őket? Hogyan hatottak rájuk a változó éghajlat, a földtani folyamatok és a környezetükben zajló természeti jelenségek? Ezen kérdések megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, miként váltunk azzá, akik ma vagyunk.------------- Az emberré válás történetének rekonstruálása azonban rendkívül nehéz feladat. A fosszíliák önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy mindezt pontosan meg lehessen határozni, hiszen emellett tudnunk kell azt is, mikor éltek a hajdani hominin fajok, és milyen környezetben fejlődtek. Ebben nyújtanak pótolhatatlan segítséget a vulkánkitörések nyomai, amelyek szó szerint időbélyegekként őrzik a múlt eseményeit. Kelet-afrikai árok adhatja meg a rég áhított válaszokat.Kelet-Afrika, különösen az afrikai Nagy-hasadékvölgy, azaz a Kelet-afrikai árok a világ egyik legfontosabb őskori lelőhelye. Itt található a Turkana-medence is, amely a korai emberi fosszíliák egyik leggazdagabb forrása. A terület azonban nem csupán a leleteiről híres, hanem aktív tektonikai határvonalon fekszik, ahol évmilliók óta zajlanak vulkánkitörések. Őseink ezen a vidéken éltek és vándoroltak, miközben újra és újra vulkáni hamu borította be a tájat. A kitörések során keletkezett vastag hamurétegek gyakran temették maguk alá a korabeli növényzetet, állatokat és az ősemberek maradványait is. Az így kialakult rétegsorok – amelyekben a fosszíliák a vulkáni hamuval váltakoznak – felbecsülhetetlen értéket képviselnek a kutatók számára.-----------A vulkánkitörések földtani értelemben rendkívül gyors események. A kiömlő magma pillanatok alatt megszilárdul, hamuvá vagy horzsakővé alakulva. A horzsakőben található ásványkristályok – például a földpátok – természetes időmérőként működnek, ugyanis radiometrikus módszerekkel közvetlenül datálhatók.Ha sikerül meghatározni a fosszíliák fölötti és alatti hamurétegek korát, pontos képet kapunk arról is, mikor élhettek az adott élőlények.Még akkor is, ha hiányoznak a datálható kristályok, a vulkáni hamu hasznos lehet. Ugyanis minden kitörésnek egyedi a kémiai összetétele, mindegyikhez tartozik egy egyfajta geokémiai „ujjlenyomat”. Ennek alapján a kutatók messzi vidékeken felfedezett hamurétegeket is azonosítani tudnak már, így például egy Etiópiában vagy akár az óceánfenéken megtalált hamuréteg is összeköthető bizonyos kenyai vulkánkitörésekkel – derül ki egy új ausztrál kutatásból.Egyre közelebb a pontos eredményekhez.Bár korábban számos vizsgálat feltérképezte már a Turkana-medence vulkanizmusát, a gyakori kitörések sokszor mindössze néhány ezer év különbséggel követték egymást, ami azt eredményezte, hogy sok hamuréteg kora és kémiai jele szinte megkülönböztethetetlennek---------- tűnt.Különösen nagy fejtörést okoztak a kutatóknak a Nariokotome tufarétegek: három, egymáshoz nagyon közeli korú és hasonló kémiai összetételű vulkáni hamuréteg. Bár kőzettanilag elkülönülnek, a korábbi módszerek nem tudták kellő pontossággal meghatározni a korukat. A legújabb vizsgálatok azonban már nagyságrendekkel pontosabb datálási módszereket alkalmaztak.Így Ma már képesek 1000–2000 éves különbségeket is kimutatni a kitörések között – Ennek köszönhetően sikerült három különálló eseményként azonosítani a Nariokotome tufarétegeket, mindegyiket pontos kormeghatározással.Ugyanis a kutatók ezúttal már nemcsak a főbb kémiai elemeket, hanem az apró nyomelemeket is vizsgálták lézeres tömegspektrométer segítségével. Ezek a nyomelemek adták meg aztán a végső, egyedi „ujjlenyomatot”, amely segített megkülönböztetni a hasonló rétegeket is.---------Az új módszerek alkalmazásával emellett már a Nyugat-Turkanában található Nadung'a lelőhely korát is pontosítani tudták. Ez a helyszín mintegy 7000 kőeszközt tartalmaz, amelyek valószínűleg egy őskori állatfeldolgozó telep nyomai lehetnek. Az új adatok szerint a helyszín 30 ezer évvel lehet idősebb, mint azt korábban hitték.Ráadásul a vizsgálatok nem álltak meg Kenyánál. Azonos hamurétegeket találtak Etiópiában, a Konso lelőhelynél is, ami azt mutatja, hogy ezek a kitörések óriási területeket borítottak be.Az emberi evolúciót fejthetik meg.A fenti eredményeknek köszönhetően, illetve a pontos kormeghatározás és a vulkáni rétegek egyedi geokémiai azonosítása révén a kutatók egyre tisztább időrendi képet kapnak az emberi evolúcióról. Ezek a felfedezések pedig közelebb visznek a legnagyobb kérdésekhez.Vajon az új kőeszköz-technológiák és fajok fokozatosan vagy hirtelen jelentek-e meg?Élt-e egyszerre több hominin faj ugyanazon a területen?Hogyan befolyásolta a változó környezet, a klíma és a gyakori vulkánkitörések a korai emberi fejlődést?A kérdések megválaszolása ugyan továbbra is folyamatban van, a Turkana-medencében végzett friss kutatások bizakodásra adnak okot, hiszen a vulkáni hamu már nem pusztán a kitörések emléke, hanem kulcsfontosságú tudományos eszköz is egyben – a segítségükkel nemcsak a földtörténeti eseményeket érthetjük meg jobban, hanem az ember fejlődéstörténetét is.