2026. január 21., szerda
A CSODÁLATOS INDIAI NŐK
A PRINTERESTEN TALÁLTAM MEG ŐKET.A SZÉPSÉGŰK RÖGTÖN MEGFOGOTT.A SZEMÉBŐL ÉS A LÉNYÉBŐL,SZERETET ÁRAD.A NÉPVISELETI RUHÁJA AZ ÉKSZEREKKEL KIEMELI CSODÁLATOS SZÉPSÉGÉT.A HOSSZÚ HAJA SZÉPEN ILLESZKEDIK AZ ARCÁHOZ.SZEMEI GYÖNYÖRÜEK KONTÚROSAK ÉS ALÁZATTAL VANNAK TELE.AZ EURÓPAI NŐK MEG SEM KÖZELITIK(SZÁJFELTÖLTÉS ,TETKÓ,STB)Ő EGY TERMÉSZETES SZÉPSÉG.AURÁJA TÖKÉLETES A BELSŐ LÉNYE KISUGÁRZIK A SZÉPSÉGÉRE.A SMINKJE SZOLID,NEM HIVALKODÓ.--------A MÁSIK LÁNY IS GYÖNYÖRŰ ,A HOMLOKÁN LÉVŐ ÉKSZER TAKARJA A HARMADIK SZEMET.SZEMEI GYÖNYÖRŰEK,KISSÉ SZÉTNYILT AJKAI ÉRZÉKIEK.CSODÁS A HAJKORONÁJA,HAJDISZE, ILLIK A SZÉP ARCÁHOZ.GYÖNYÖRŰ A NYAKI ÉKSZERE.-------A HARMADIK NŐ MAGA TÖKÉLETESSÉG,A GYŐNYŐRŰ ZÖLD SZEMEI MELEGSÉGET ÁRASZTANAK.ÉKSZEREI A FÜLBEVALÓJA IS KIEMELI KARAKTERES ARC SZÉPSÉGÉT.CSODÁLATOS ÉS ÉRZÉKI,A SMINKJE TÖKÉLETES. MIND A HÁROM LELKILEG RENDBEN VAN,AURÁJUK RAGYOG ÉS BOLDOGSÁGOT SUGÁROZNAK SZÁMOMRA ŐK A CSODÁLATOS INDIAI NŐK
A KAMIONOS BARÁTOM,SOVESZ
RÉGEN ISMERJÜK EGYMÁST,NAGY RAMMSTEIN RAJONGÓ,ADOTT CD.ÉN IS RAJONGÓJA LETTEM.NAGYON BELEVALÓ FICKÓ DAFFAL JÁR RÓJA AZ UTAKAT.ELMEGYEK VELE JÓT DUMÁLUNK.SOVESZ ÉPPEN ESZIK: Starbucks, itt: AD Delhaize Battice. Battice (Vallon Régió, Belgium)
A KIMONDATLAN SZAVAK
"A kimondatlan szavak Annyi mindent el akartam mondani neked. Szavak, gondolatok, érzések kavarogtak bennem, és valahogy mindig azt hittem, hogy lesz még időm. Hogy majd holnap, majd jövő héten, majd egy csendes pillanatban leülünk, és mindent elmesélek, amit a szívem mélyén őrzök. Mert azt gondoltam, az idő a barátom, hogy mindig ott lesz, türelmesen vár rám, amíg készen állok. De az idő nem ilyen. Az idő nem vár, nem kérdez, nem figyelmeztet. Csak szalad, könyörtelenül, és mire észrevesszük, már elillant a kezeink közül, mint homok a szélben.-------- Te elmentél. -- Elindultál egy útra, ahonnan nincs visszaút, és én itt maradtam a kimondatlan szavaimmal, a szívemre nehezedő bűntudattal, hogy nem mondtam el, amit kellett volna. Hogy nem öleltelek meg elégszer, hogy nem mondtam ki, mennyire fontos vagy, mennyire szeretlek. Most már késő, és ez a késő olyan súlyosan ül a mellkasomon, hogy néha alig kapok levegőt. Megértettem, hogy az idő nem jár, hanem rohan. Olyan gyorsan fut, hogy észre sem vesszük, ahogy kicsúszik az ujjaink közül, és csak a hiány marad utána – a tiéd, és mindazé, amit nem mondtam ki.--------- Az idő sosem áll meg....... Neked megállt, egy pillanatra befagyott, és most már csak én görgetem tovább az enyémet, napról napra, percről percre. Néha úgy érzem, az idő egy kegyetlen társ, aki nem törődik a fájdalommal, amit maga után hagy. Azt mondják, az idő bölcs, hogy begyógyítja a sebeket, hogy a napok múlásával könnyebb lesz. De szerintem az idő nem igazán gyógyít. Nem tünteti el a sebeket, csak betakarja őket. Olyan, mint egy vékony fátyol, ami elfedi a fájdalmadat, de ha megérinted, ha csak egy pillanatra is elidőzöl a gondolataidban, a seb újra felszakad. Mindig fáj. Talán halkabban, talán tompábban, de ott van, és soha nem szűnik meg teljesen.--------- Mégis, a te távozásod megtanított valamire. Megértettem, hogy az idő, amit kapunk, soha nem elég. Túl rövid ahhoz, hogy igazán kiélvezzük, hogy minden álmunkat valóra váltsuk, hogy minden szót kimondjunk. De éppen ezért kell a legtöbbet kihoznunk belőle. Minden egyes pillanatból, minden lélegzetvételből, minden mosolyból és ölelésből. Az élet törékeny, és az idő nem kegyes – de éppen ez teszi értékessé. Mert ha tudjuk, hogy minden mulandó, akkor minden pillanat kincs lesz.------------ És van még valami, amit most már kristálytisztán látok: sosem késő, és sosem túl korai kimondani, amit érzünk. Azok, akiket szeretünk, akik fontosak számunkra, megérdemlik, hogy tudják. Hogy hallják a szavainkat, hogy érezzék a szívünk melegét. Ha még élünk, ha még dobog a szívünk, akkor mindig itt az ideje. Nem kell várni a tökéletes pillanatra, mert az a pillanat most van.---------- Most, amikor még megölelhetjük őket, amikor még a szemükbe nézhetünk, amikor még együtt nevethetünk. Mert ha egyszer eljön az a nap, amikor már nem tehetjük, a kimondatlan szavak örökre a lelkünkben maradnak, és azok a legnehezebb terhek. Így hát, bár neked már nem mondhatom el, amit akartam, megígérem, hogy azoknak, akik még itt vannak, nem hagyom, hogy az idő ellopja tőlem a szavaimat. Kimondom, amit érzek. Megölelem őket, amíg lehet. És próbálom úgy élni, hogy minden nap, amit kapok, egy kicsit teljesebb legyen, egy kicsit igazabb. Mert az idő szalad, de amíg itt vagyok, addig én döntöm el, mire használom."
A CICA HAT ÉV UTÁN TALÁLT HAZA
Ez a macska hat éven át kereste az utat haza: nem volt könnyű dolga, de végül sikerült neki. Még 2017-ben tűnt el otthonából Marlin nevű kandúr. A család nagyon aggódott, hirdetéseket ragasztottak ki az egész környéken, a közösségi médiában is segítséget kértek a megtalálásához. De Marlin nem tért vissza. Fájó szívvel kellett elfogadniuk a gondolatot, hogy talán soha nem fogják viszontlátni. De Marlin nem adta fel. Hat hosszú év telt el megpróbáltatásokkal és nehézségekkel. Számtalanszor váltott ideiglenes „otthont”, megszámlálhatatlan akadályt küzdött le, túlélte a téli fagyokat és a nyári forróságot. Találkozott jólelkű emberekkel, akik etették, és olyanokkal is, akik elkergették. A környékbeli kóbor macskák között pletykák terjedtek egy „vándorról”, aki az otthonát keresi – de senki sem tudta, hogy ez Marlin.-----------Bolyongva ment egészen egy sorsfordító napig, 2023-ban, amikor a család egyik lánya, Emily, különös véletlenbe botlott. Meglátott egy macskát egy menhely közösségi oldalon megosztott fotóján, és valami megérintette benne. Nem tudta logikusan megmagyarázni, de valami azt súgta neki, hogy ez Marlin. A család úgy döntött, meglátogatják a menhelyet, és amikor meglátták őt, minden kétség szertefoszlott.-------- Marlin felismerte őket. A szemében valami láthatatlan, de rendkívül fontos dolog villant fel — a felismerés és a megkönnyebbülés szikrája. Hazatért.-- A találkozás érzelmekkel teli és megható volt. Marlin, aki oly sok mindenen ment keresztül, végre megtalálta a kikötőjét. Senki sem tudja pontosan, mi történt vele az évek során, merre járt és milyen próbákat kellett kiállnia. De már nem is számít. Marlin hazatért, és a családjának ez maga volt a csoda. Most Marlin igazi sztár lett a családban és a környéken is. Története sokak számára vált inspirációvá, akik most már hisznek benne, hogy még a legnagyobb nehézségek ellenére is a kitartás és a lélek ereje visszahozhatja azt, amit elvesztettünk. Nem számít, mennyi időbe telik — a legfontosabb hinni és nem feladni. És Marlin ennek élő bizonyítéka.
2026. január 20., kedd
2026. január 19., hétfő
ÉLETÜNK VONATA
ÉLETÜNK VONATA
Születéskor felszállunk a vonatra és találkozunk a szüleinkkel. És hisszük, hogy mindig velünk fognak utazni. Mégis egy állomáson a szüleink leszállnak a vonatról, magunkra hagyva minket, hogy folytassuk az utunkat... Ahogy telik az idő- Mások is felszállnak a vonatra, és fontosak lesznek: testvéreink, barátaink, gyermekeink, unokáink, életünk szerelme is.--------- Sokan fognak leszállni (még életünk szerelme is), kisebb nagyobb űrt hagyva maguk után.Mások olyan visszafogottak lesznek, hogy nem fogjuk észrevenni, hogy elhagyták a helyüket. Ez a vonatút tele lesz örömökkel, bánatokkal, elvárásokkal, új beköszönőkkel, viszontlátásokkal és istenveledekkel. A siker az, ha jó kapcsolatot ápolsz az összes utassal úgy, hogy a legjobbat adod magadból.------- Nem tudjuk, melyik állomáson szállunk le. Élj hát boldogan, szeress és bocsáss meg! Ezt azért fontos megtenni, mert amikor leszállunk a vonatról, csak szép emlékeket hagyjunk azoknak, akik folytatják útjukat... Örüljünk annak, amink van, és köszönjük az égnek ezt a fantasztikus utazást. Továbbá köszönöm, hogy utas voltál a vonatomon. És ha le kell szállnom a következő állomáson, örülök, hogy hosszú utat tettem meg veled!
AMIKOR A SZERETET FÁJ
Amikor a szeretet fáj: Egy anya gondolatai a kihasználásról és az elfogadásról. A jó édesanya,édesapa mindig HISZ a gyermekében,mert önzetlenül szereti,sajnos sokszor, talán sokkal jobban hisz benne,mint amennyire a gyermeke hisz önmagában. Édesanyaként az ember azt hiszi, felkészült mindenre. Az álmatlan éjszakákra, a hisztikre, a kamaszkori viharokra. Aztán jön egy olyan időszak, amikor rájössz, hogy vannak dolgok, amikre egyszerűen nem lehet felkészülni. Amikor a szíved szakad meg, látva, hogy a gyermeked, akit a tenyereden hordoztál, hogyan taszítja el magától a segítséget, és hogyan vádol téged mindenért. Mikor a jószándék falakba ütközik.------- Mindannyian azt akarjuk, hogy a gyerekeink boldogok és sikeresek legyenek. Én is ebben a szellemben neveltem a gyermekemet. Hittem benne, jobban, mint ő saját magában. Azt gondoltam, a feltétel nélküli szeretet és támogatás elegendő ahhoz, hogy megtalálja a helyét a világban. De aztán jött a lázadó korszak, ami soha nem látott méreteket öltött. A tanácsok süket fülekre találtak, a jóindulatú figyelmeztetések ellenségeskedéssé fajultak. Lassan ráébredtem, hogy minden erőfeszítésünk, a párommal közös munkánk, csupán arra szolgál, hogy a gyermekünk kihasználja.--------- Az önsorsrontó út és a bűnbakkeresés Látni, ahogy valaki önsorsrontó útra téved, a legfájdalmasabb tapasztalat egy szülő számára. Az ember megpróbálja megmenteni, fogni a kezét, de ő csak taszít el. És ami a legrosszabb: amikor szembesíted a felelőtlen, meggondolatlan döntéseivel, amelyek az önpusztításhoz vezetnek, te leszel a hibás. Én lettem az, akit mindenért vádol. „Senki sem ért meg! Ti vagytok a hülyék! Én vagyok az áldozat!” – visszhangozták ezek a mondatok a fejünkben, miközben ő maga soha egy pillanatra sem vállalt felelősséget a tetteiért. A világ volt a hibás, és mi, a szülei, akik a legtöbbet akartuk neki. A kihasználás csapdája: Hogyan törhet tönkre a jóhiszeműség? Sok anya van hasonló helyzetben. A jó szív, a feltétlen hit a gyermekben – ezek azok az érzések, amik sajnos könnyen kihasználhatóvá tesznek minket. Amikor valaki a szeretetet gyengeségnek tekinti, és gátlástalanul manipulál, az ember tönkremegy. A lelki terhek, az állandó aggodalom, a remény és a csalódás hullámvasútja felemészti az embert. Lassan elhiszed, hogy tényleg te vagy a rossz szülő, te hibáztál. Sajnos, a jelenség nem ritka: sok gyermek még 40-50-60 évesen is a szülői házban él, mert az élete egy végtelen buli, felelőtlenségbe fúlt, és a szülők nyugdíjával is szinte ő rendelkezik. Láttam a munkám során számtalan édesanyát, akik belebetegedtek ebbe a helyzetbe, akiknek az élete a gyermekük problémái körül forgott, akik a végkimerülés szélén álltak a folytonos aggódás és a kihasználás miatt. A kölcsönös odafigyelés hiánya---------- Megtanulni elengedni, erőt gyűjteni és megbocsátani Nehéz elfogadni, hogy néha, bármennyire is szeretjük a gyermekünket, el kell engednünk a kezét. Hogy néha hagynunk kell, hogy megtapasztalja a saját döntéseinek következményeit. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretjük, hanem azt, hogy felismerjük: a mi mentális és fizikai egészségünk is fontos. Meg kell tanulnunk meghúzni a határokat, és megvédeni magunkat a manipulációtól és a kihasználástól. A jóhiszeműség nem egyenlő a naivitással.------- És ami talán a legfontosabb a gyógyuláshoz: a megbocsátás. Megbocsátani magunknak, hogy hittünk, hogy szerettünk, hogy hibáztunk. Megbocsátani a gyermekünknek, nem azért, mert amit tesz, rendben van, hanem azért, hogy felszabadítsuk magunkat a harag és a csalódottság súlya alól. Ahogy sok édesanyával találkoztam, tudom, a megbocsátás az első lépés ahhoz, hogy a szívünk meggyógyulhasson, és visszanyerjük a békénket.------ Talán egyszer, amikor majd maga is megtapasztalja a felelősség súlyát, rájön, hogy a szülei nem az ellenségei voltak, hanem azok, akik a legjobbat akarták neki. Addig pedig nekünk, anyáknak, akik hasonló cipőben járunk, össze kell tartanunk, és erőt kell merítenünk egymás történeteiből. Mert nem vagyunk egyedül.
SZAKÍTÓ LEVÉL
Én nem kergetek tündérmeséket... régóta nem hiszek az ilyesmiben. Azóta nem, mióta az az ember aki a világot jelentette nekem a saját két kezeim között halt meg.------ Azóta tudom, hogy az élet szenvedés. Amint történik velem egy jó dolog, várom, hogy jöjjön a rossz is. Átlátom az élet misztériumát. Soha, soha egy másodpercig nem fordult az meg a fejemben, hogy Te meg én... Ugyan már... mégis milyen alapon? Felállítottuk a feltételeinket, még akkor is, ha nem beszéltük meg azokat.
ELJÖN MAJD AZ IDŐ
“Eljön majd az idő, amikor már nem vágysz nagy házakra, luxus autóra, sem új cipőre vagy ruhára. Eljön majd az idő, amikor már nem vágysz utazásra, sem egykor dédelgetett álmaidra. . . Igen, eljön majd az idő, amikor már semmire sem vágysz, mert magadban békére találsz. Nincs többé belső űr, amit bármivel, “csakúgy” tennivágyásból pótolnál… Vágyaid felcseréled a lélek örömére, S amint ezt teszed, az arcodra a nappalok mosolyt csalnak, az éjszakák meg elringatnak… Vágynál bármire is? --------- Eljön majd az idő, amikor örülsz a reggeleknek, a madarak dalának, a fák ágai közt megcsillanó napsugárnak. Eljön majd az idő, amikor áldod majd a múltad, mindazt, amiben részed volt… S tárt karokkal fogadod, amit a jövő a lábaid elé hoz.”
A ZENEKAROM
A RÉGI FACE BOOK FIÓKOMAT TÖRÖLTÉK,AZ EGYÜTTESSEL,A MY SPACE ZENEI OLDALON,OLYAN ,MINT A YOU TUBE JÖTTEM ÖSSZE.KÉRDEZTEM TŐLÜK,HOGY A GITÁROS FOTÓT,FELRAKHATOM E A FACEE BOOKRA BEJELENTKEZŐ FOTÓNAK.AZT MONDTÁK RENDBEN.HÚ ÁLLANDÓAN IROGATTAK A ROKKER,LÁNYOK MEG A FIUK,ELKÜLDTEM ,NEKIK A KLASSZIKUS METÁL VIDEÓT,ÍRTÁK SZUPERÜL GITÁROZOL.A GITÁROKON ÉN JÁTSZOM,CLASSICAL METEALT A PERGAMUM,EGYÜTTESEMMEL.NAPONTA 5 6 JELÖLÉS VOLT A FACE BOOKON.
A KIS TÜNDÉR
A FOTÓT A FACE BOOK OLDALÁN TALÁLTAM MEG,A KILÁNY EGY LAKODALOMBAN VAN.EGY CSODÁLATOS KIS TEREMTMÉNY,ABBAN A GYÖNYÖRŰ KIS RUHÁBAN.NAGYON SZÉP A FEJDISZE,Ő EGY KIS ANGYALKA,EGY KIS TÜNDÉR Ő EGY KIS ANGYAL A LAKODALOMBAN.-----A NAGYNAP FORGATAGÁBAN,A FÉNYEK ÉS A ZENE KÖZÖTT OTT ÁLLT Ő - HÓFEHÉR - ARANY RUHÁJÁBAN,TISZTÁN,RAGYOGVA. KOMOLY KIS TEKINTETÉBEN OTT VOLT A GYERMEKI ÁRTATLANSÁGA ÉS AZ ÜNNEP VARÁZSA.MINTHA A MESÉBŐL LÉPETT VOLNA ELŐ HOGY EMLÉKEZTESSEN BENNÜNKET,AZ IGAZI SZÉPSÉG A TISZTA LÉLEKBŐL SUGÁRZIK.
A MEGVÁLTÓ JÉZUS MEGTALÁLÁSA
A MEGVÁLTÓ JÉZUS MEGTALÁLÁSA AZ ÉLETEMBEN 2013 ÉVBEN.----A történet 2013 nyarára nyúlik vissza, előtte éltem a katolikus vallásúak átlagos életét, még 6-dikos koromban ministráltam . A hogy felnőttem elvesztettem 19 éves koromban édesanyám aki rákban meghalt, ekkor mondtam magamban, hol volt a megváltó és miért vette el azt aki a legkedvesebb volt nekem. Már nem hittem a megváltóba , és már templomba sem jártam. Azonban történt valami 2013 nyarán, az unoka testvérem a feleségével együtt, Egerben működtetett egy természet gyógyász irodát. A lakásuk a gyönyörű táj szívében a Szlovák határ közelében, az eldugott kis faluban, Isten mezején(még néV is érdekes) volt.Egy üzlettel kapcsolatban meglátogattam őket, a fiam Skoda pick up-jával,már késő este volt mire odaértem egy kis beszélgetés majd alvás.------ Éjszaka kimentem pisilni és az egyik szobából amely résnyire nyitva ált, foszforeszkáló zöld fényt láttam. Benyítottam a szobába egy feszület a falon és a stáció 12 képe, az egyik mikor jézus elesik a vállán vitt nehéz kereszttel, Templomi vastag gyertyyák, az egésznek misztikus hatása volt. Másnap mondták megnézik az asztrál testem és abba a szobába mentünk. Mondták álljak be a szoba közepére, gondoltam magamban mit hókusz pókuszolnak velem, majd mindketten ingával vizsgáltak engem.------- A felesége írta egy füzetben a szerveim hány százalékon vannak, mindent leírtak majd elmondták minek mi a jelentése. Aztán ők a két gyerekkel(iskola) elmentek Egerbe gyógyítani, mondtam adjanak nekem egy kerékpárt, kaptam egy mountain bike-ot. Azzal bejártam a gyönyörű lankás, festői környéket, az erdőben felmásztam a vadászok magaslesére is, a szomszéd faluban finom tiszta forrásvizet ittam és engedtem a kulacsba is .A nyári nagy meleget a kerékpáron nem éreztem mert lenge kis szél volt, ami cirógatta a rövid nadrágban és pólóban lévő testem.----- Beszélgettem az idősekkel, ez a forrás már a háború előtt is megvolt, mondták vigyázzak az erdőben mert Szlovákiából átjött medvék is vannak. Délután megjött a család, nagy beszélgetés és babgulyás főzése bográcsban, a vizet a 20 méter mély kútból vettük, ugyan is ők a hegyoldalban egy hatalma szikla alatt laknak, közben egy kis borozgatás gitározás ugyan is gitározni tanul az unoka tesóm fia.A házuk előtti kiskertben mindenféle gyógynövény megtalálható, a felesége aranyos közvetlen nő. ------Másnap bevásárlás, a környék bemutatása a családdal, majd estére fejembe vettem megyek haza. A felesége mondta ne menjek csak majd reggel mert történik velem egy rossz dolog,” kivel velem hiszen skorpió csillagjegyű vagyok”. Majd elköszöntem, meg köszönve mindent, elindultam, egyszer meg kellett állnom mert rám jött az álom, ugyanis keveset aludtam, éjfélekig beszélgettünk. Nyíregyházán éjfél körül a belvárosban a Zöld elefánt étteremmel szemben újra bealudtam, mikor felébredtem azt láttam hogy egy fának mentem az autó eleje összetörve kiszálltam és káromkodtam egyet majd jött két srác a szemben lévő busz váróból(akik már hívták a rendőröket) kérdezték jól vagyok.------.Ők látták az egész balesetet a hogy bealudtam a lábam automatikusan rálépett a gázra és nagy sebességgel az utcán parkoló autónak ütköztem, ami át repűlt a négysávos út negyedik sávjába. Közben a fiuk elmentek a busszal így tanú nem volt.------ Megérkeztek a rendőrök kérdezték hívjanak e mentőt mondtam nem kell jól vagyok. Az egyik rendőr mondja a társának két baleset történt hiszen a negyedik sávban is áll egy törött autó és abból elmenekült a sofőr. MONDOM NEKI AZT ÉN DOBTAM ODA AZ ÜTKÖZÉSKOR, NEM HITT NEKEM, MONDTAM TAPOGASSA MEG A MOTORHÁZTETŐT HIDEG. Megszondáztattak negatív volt, majd elmondtam több éjszak nem aludtam és ezért történt a baleset. ------Rendes volt mert nem hívott autó mentőt jó drága ősszegért ugyan is a jármű lassan, de gurult, A mellkasom fájt, a térdem is ,szerencsém volt hogy be voltam kötve, mert kirepültem volna a járműből és meghalok. Felhívtan a feleségem és ő ébresztette a fiamat, aki a barátjával lassan haza vontatttuk a az autót. A fiam nagyon mérges volt mikor meglátta mert előtte javították az autó karosszériáját ,nemrég volt átfestve. Haza érkeztünk, “na mondom feküdjünk le mert húzós napunk volt”. Nem tudtam csak a széken ülve aludni.-----Másnap felhívtam az unokatesómat telefonon, a felesége vette fel, azt mondta el van törve kér bordám az állam sérült és a térdeim is, megnézett az asztrál testemet lehívta és csak 60 százalékon működöm, azonnal menjek kórházba---Minden úgy volt ahogy elmondta, INNENTŐL MÁR HITTEM BENNE HISZEN AZ ÚR MEGMENTETT
A KUTYUS ÉS A NYUSZIK
Runa kutyusom,nem jött be reggelizni. Szokatlan, de nem ismeretlen – nagyon független volt, főleg, hogy az utolsó alomja nem élte túl. Arra gondoltam, hogy valószínűleg megint az istállóban alszik, a régi szalmabálák alatt összegömbölyödve, mint néha, amikor túl hangos lett a világ. De amikor kinyitottam az istálló ajtaját, a leghalkabb suhogást hallottam a ládák mögött. És akkor… egy hang. Nem ugat. Nem morog. nyöszörögve.-------- Leguggoltam, dobogott a szívem, és ott volt – Runa, mélyen görnyedve és mozdulatlanul, két apró nyúlbébivel a mancsai közé. Olyan kicsik voltak, hogy alig tűntek valódinak. Csukott szemek, lassú légzés. Nem bántotta őket. Nevelte őket.------ Mintha a sajátjai lettek volna. És talán azok voltak – legalábbis most. Felnézett rám azokkal a tágra nyílt borostyánsárga szemeivel, védelmezően, de könyörgően. nem szóltam egy szót sem. Csak ültem mellette, és próbáltam megérteni, hogy egy kutya, aki elveszítette a saját babáit, hogyan találta meg ezeket. De amikor közelebb hajoltam, hogy megnézzem a nyuszikat, valami megakadt a szemem a láda mögött. Egy prémnyom. Egy piros villanás. És hirtelen rájöttem…Lelőtték a nyuszi mamát.
EGY ÉDESANYA GONDOLATAI
És most utolértem magam érzelmileg is. Egészen pontosan az érzelmek értek utol engem. Kb. most, amikor ezek a sorok születnek, született meg tizenhat évvel ezelőtt a második gyerekünk. Az első lányunk. Nyilvánvaló, hogy én is mint minden anya, rajongva szeretem őt (is) az első pillanat előtt óta. Most meg kell tanulom szépen lassan elengedni. Kicsit távolabb magamtól. Mert ez a természet rendje. Így teszek vele jót. Meg persze magammal is. De ez most talán nehezebb, mint a fiamnál volt/van. Szeretném jól szeretni és jól félteni. Jól terelni és jól “fogni”. -----Szeretnék jó anyukája lenni. Szeretném jó sokáig kísérni az úton. Az apukájával együtt. Aki még nálam is jobban rajongja és félti. Persze minden pillanatban elolvadok, ha látom. De most valahogy nagyon erősen hat rám a belőle áradó szépség. Ami nem a csinos kis pofija miatt igazán értékes, hanem ami a lelkében rejtőzik. Szerencsések vagyunk mind, akiket körberagyogsz Rebuskám! Isten éltessen kislányom!
MICSODA FÁJDALOM-MI VAGYUNK AZ ÁLLATOK
Szomjasan, sérülten és fájdalommal érkeznek a sertések az ország legnagyobb vágóhídjára! Minden év nyarán meglátogatom a vágóhídra érkező malacokat, hogy a borzalmas hőségben vizet, és a félelmetes, végső útjuk előtt törődést adjak nekik. Ez a legkevesebb, amit értük tehetek. Nem tudom megmenteni őket – azt csak közösen tudja az emberiség, ha változtat a szokásain és az állatok elnyomásán. Ahogy én is tettem közel 10 évvel ezelőtt, amióta nem eszem meg a barátaimat. Az egyetlen hasznos dolog, amit meg tudok tenni értük, hogy elmesélem a történetüket: - A malacét, aki becsukta a szemét és várta, hogy vége legyen.------------ - A malacét, aki a hőségtől és a bezártságtól megőrülve megtámadta a társait. - A malacét, aki lelkét elveszítve csak a kamion belső falát bámulta hosszú perceken át, mozdulatlanul. - A malacét, akit agyonnyomtak a társai, mert nem tudtak felkelni a felhizlalásuk és a zsúfoltság miatt. - A malacét, aki úgy ivott, mintha már napok óta nem kapott volna a legforróbb, 30-40 fokos hőségben.-------- - A malacét, akinek testét vérző, gennyes, elfertőződött daganatok borították, de nem kapott kezelést. - A malacét, aki csak szomorú volt, mert az ember elárulta őt, halálra ítélte, pedig nem is tett semmi rosszat.-------------- Ha kutyákat vinnénk tömegesen egy helyre, ahonnan darabokban jönnek ki, azt állatkínzásnak neveznénk, és az egész ország fellázadna – de ha "csak disznókról" van szó, érdekel vajon bárkit is a fájdalom, a megtört tekintet, a szenvedés és az igazságtalanság? Bízom benne, hogy sokan fognak törődni velük, és kevesebben lesznek azok, akik inkább elfordítják a tekintetüket. Arra kérlek, ha valódi állatbarát vagy, gondold újra a szokásaidat, és hozzunk létre együtt egy békésebb világot minden érző élőlénynek.
A LÁNY FOTÓJA LENYŰGÖZŐ
A LÁNY FOTÓJÁT,A NETEN BÖNGÉSZVE TALÁLTAM MEG. A SZÉPSÉGE LENYŰGÖZÖT.AZ ARCA KARAKTESES,A FÜLBR VALÓJA,JÓ VÁLASZTÁS.A SZÉP BARNA HAJA KIEMELI ARCA SZÉPSÉGÉT.AURÁJA A FÓTÓN,TÖKÉLETES A SZIVÁRVÁNY SZÍNEIBEN POMPÁZIK.A SMIKJE SZOLID.A GYÖNYÖRŰ BARNA SZEMEI MELEGSÉGET ÁRASZTANAK.MOSOLYA KICSIT HUNCUT,NINCS PIERCING,TETKÓ.A RUHÁLYA KIEMELI MEZTELEN VÁLÁT EZÉT KICSIT EROTIKUS. A NEVE ANNA KEGYELEM,KÖNYÖRŰLET ,KEGYELEM.KEDVESSÉG- SZÁMOMRA Ő AZ IGAZI ,SZÉPSÉG
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
ELSŐ RANDI
Első randi---Holnap??? Olvasom a szót a monitoron, amit az én vén hippim írt. A kurzor villog az utolsó kérdőjel mögött, és én nem tudom, mi...
-
Ha valaki megkérdezné tőlem, ki vagyok, talán nem is tudnék egyetlen mondattal válaszolni.Egy ember vagyok, aki sok mindent megélt. Voltak k...




















