A LÉLEKÉ A LEGNAGYOBB FDÁJDALOM

Egyszer megkérdezték tőlem, hogy mi volt a legnagyobb fájdalom, amit valaha átéltem. – A léleké – feleltem.--- A fájdalom, amit senki sem lát, amit senki sem ért, az az, ami miatt az emberek gyakran nem hisznek neked. Ez az a fájdalom, amit sokan eltúlzottnak ítélnek, amire nincs gyógymód. Belülről felemészt, de életben hagy, és arra kényszerít, hogy tovább szenvedj.------ Ha a lélek megsebesül, a fájdalom soha nem múlik el teljesen: ott marad, lappangóan, készen arra, hogy feltámadjon. És még ha telik is az idő, és azt hiszed, hogy meggyógyultál, egy egyszerű emlék elég ahhoz, hogy újra feltépje a sebet, és újra vérezni kezdjen.

JIMI HENDRIX COVER BAND'S

LILIAC FAMILY BAND VÁLOGATÁSOM

A CSODÁLATOS INDIAI NŐK

A PRINTERESTEN TALÁLTAM MEG ŐKET.A SZÉPSÉGŰK RÖGTÖN MEGFOGOTT.A SZEMÉBŐL ÉS A LÉNYÉBŐL,SZERETET ÁRAD.A NÉPVISELETI RUHÁJA AZ ÉKSZEREKKEL KIEMELI CSODÁLATOS SZÉPSÉGÉT.A HOSSZÚ HAJA SZÉPEN ILLESZKEDIK AZ ARCÁHOZ.SZEMEI GYÖNYÖRÜEK KONTÚROSAK ÉS ALÁZATTAL VANNAK TELE.AZ EURÓPAI NŐK MEG SEM KÖZELITIK(SZÁJFELTÖLTÉS ,TETKÓ,STB)Ő EGY TERMÉSZETES SZÉPSÉG.AURÁJA TÖKÉLETES A BELSŐ LÉNYE KISUGÁRZIK A SZÉPSÉGÉRE.A SMINKJE SZOLID,NEM HIVALKODÓ.--------A MÁSIK LÁNY IS GYÖNYÖRŰ ,A HOMLOKÁN LÉVŐ ÉKSZER TAKARJA A HARMADIK SZEMET.SZEMEI GYÖNYÖRŰEK,KISSÉ SZÉTNYILT AJKAI ÉRZÉKIEK.CSODÁS A HAJKORONÁJA,HAJDISZE, ILLIK A SZÉP ARCÁHOZ.GYÖNYÖRŰ A NYAKI ÉKSZERE.-------A HARMADIK NŐ MAGA TÖKÉLETESSÉG,A GYŐNYŐRŰ ZÖLD SZEMEI MELEGSÉGET ÁRASZTANAK.ÉKSZEREI A FÜLBEVALÓJA IS KIEMELI KARAKTERES ARC SZÉPSÉGÉT.CSODÁLATOS ÉS ÉRZÉKI,A SMINKJE TÖKÉLETES. MIND A HÁROM LELKILEG RENDBEN VAN,AURÁJUK RAGYOG ÉS BOLDOGSÁGOT SUGÁROZNAK SZÁMOMRA ŐK A CSODÁLATOS INDIAI NŐK.

AZ INDIÁN

REFLEKTORFÉNY – 90-ES ÉVEK – ROCK ÉLETÉRZÉS A 90-es évek, klipforgatás, kemény smink, vad külső – de mögötte igazi zenészlélek. Már akkor látszott: ez nem szerep, ez életforma. Három testvér. Két profi gitáros iker. Színpad, erősítők, pengetők, izzadtságszagú klubok és fesztiváléjszakák. A zene a vérükben van. Budapest környékén élnek, családos emberek lettek, boldog házasságban – és ez az igazi rock’n’roll győzelem: nemcsak a színpadon helytállni, hanem az életben is. Hajrá fiúk! Még sok riffet, sok vastapsot, és hogy a gitár hangja még sokáig szóljon! 🎸🔥SOK SIKERT A ZENEI SZAKMÁBAN A VIDEÓN ŐK ZENÉLNEK GITÁRON

STIVE MORGAN - VÁLOGATÁSOM

BEST OF SANZONS

THE GREENLAND ISSUE.......

Grönland ügye rendet rakhat a fejekben.A brüsszeli uniós elit, és a velük szimbiózisban működő nyugat- és észak-európai politikusok túlnyomó többsége olyan szektásan atlantista ideológia foglyává vált, mely nem enged elvszerű, racionális gondolkodást. A Dán Királyság elleni amerikai szexuális erőszak nagyon jó állatorvosi ló a biztonságpolitika „értékalapú”, liberális megközelítésének kritikájához. Ezt a váratlanul napirendre került kérdést – konkrét amerikai igény Grönlandra – csak olyan politikusok és szakértők lesznek képesek morálisan is felvállalható módon kezelni, akik minden nemzetközi konfliktusra, háborúra realista megközelítésből ugyanazokat a hadtudományi, politológiai elveket alkalmazzák.------ Donald Trump hivatalba lépő amerikai elnök – egy nagyhatalom vezetőjétől megszokott szerénységgel – pár óra leforgása alatt csak Grönland, Kanada és a Panama-csatorna kapcsán jelentette be az Egyesült Államok igényét az e területek feletti ellenőrzés átvételére”---- A Krím orosz elcsatolása, 2014 óta az Európa Unió 430 millió lakosával naponta nyeletik le az éppen esedékes szankciós csomag piruláit. Sok-sok év pirulaszedés után el is értünk a NATO-Ukrajna sikertörténet mai szintjére: „szétvert Ukrajna, politikailag és gazdaságilag padlón lévő Európai Unió”--------- Mára megtanították nekünk, hogy elveink vannak, melyeket nem adunk fel, így nem veszünk olcsó orosz olajat és gázt, nem fogadunk pénzes orosz turistákat. Lemondtunk a közlekedés minden dimenziójáról eurázsiai viszonylatban, felszámoltuk az összes európai márka autógyárait Oroszországban – átadtuk a piacot Kínának -, kiutasítottuk az orosz kultúra, a sport, az egyetemi élet képviselőit, lemondtunk sok milliárd EUR nagyságú felvevőpiacról. Letartóztattunk minden orosz vagyont, akkor is, ha ezzel évtizedekre megbízhatatlan befektetési helyszínné tettük Európát. Korábban soha, de most csak így lehetett (vagy mégsem) megállítani egy agresszort.--------- Mivel mi európaiak mindent értékalapú elveken keresztül vizsgálunk, feladtuk az európai áruk szinte teljes piacát a posztszovjet térségben. Igen, más szovjet utódállamokban is, lassacskán Kínával és Indiával is, mert összejátszanak Moszkvával. A dollár és euró átutalási rendszerek jó kezekben helyettünk is gondoskodnak róla, ne legyünk képesek normális külkereskedelmet folytatni akkor sem, ha ehhez más feltételek – áru, szolgáltatás, fizetőképes kereslet, aláírt megállapodás – adottak.--------- „Az, hogy ez öngyilkos gazdaságpolitika szeretett brüsszeli vezetőink részéről, abban az uniós polgárok megosztottak. Van, aki szerint ez így jó, és fokozni kell az oroszokra mért csapást akkor is, ha nem éljük túl. Van egy szűk kisebbség, mely szerint ez a politika nem Ukrajna, nem az Európai Unió, hanem más globális szereplő érdekében született. Magam is ezt az opciót osztom”-------- Olyan szereplő érdekében, aki Európát és Oroszországot is meggyengíteni szeretné. Ettől ideálisabb helyzet létre sem jöhetett volna számukra, s morálisan most ezt a folyamatot csúcsra lehet járatni, hiszen ki nem akarja gyereke jövőjét azért az Ukrajnáért beáldozni, ahol puccsisták mondják meg, merre van a jövő. Ők pedig azt mondták 2014-ben, hogy a jövő a NATO irányában van, mivel nekik is ezt mondták azok a nyugati politikusok, akik bátorították és segítették őket az alkotmányellenes hatalomátvételben. Minden uniós állampolgár, aki csak apró bizonytalanságot is mutat e közös euroatlantista harcban – járjon ez a szent harc bármilyen vesztességgel is –, az nem érti az értékalapú külpolitika fontosságát, így értékrendjében nem európai.--------- „Ennél a pontnál tartottunk 2024. december végén, amikor jött a megvilágosodás a szektásan atlantista politikusok és biztonságpolitikai szakértők számára. Donald Trump hivatalba lépő amerikai elnök – egy nagyhatalom vezetőjétől megszokott szerénységgel – pár óra leforgása alatt csak Grönland, Kanada és a Panama-csatorna kapcsán jelentette be az Egyesült Államok igényét az e területek feletti ellenőrzés átvételére”------- Az ellenőrzés átvételének módját – bekebelezés, felvásárlás, kisajátítás, megszállás, önkéntes csatlakozás, szövetségesi felajánlás, lemondás, öröklés, ajándékozás, normál amerikai katonai intervenció, vagy más morálisan jobban körülírható forma, mint például a sarkkört érintő preventív természetvédelmi mentőakció, majd tisztázza az érintettekkel, amikor eljött annak az ideje. A jogászok és kommunikációs szakértők már dolgoznak a témán. A kollektív Nyugat tudományos műhelyei, a mindig értékalapú Európai Parlament, a szabályok őreként funkcionáló Európai Bizottság nagyon gyorsan reagáltak: fenyegetően hallgatnak.-------- A NATO főtitkára már majdnem kiadott egy, a dán területek elleni agressziót elítélő nyilatkozatot, de több ezer munkatársa elmagyarázta neki, hogy nem az oroszok akarnak 1 cm² területet a közvetlen szomszédságukban elfoglalni, hanem a NATO vezető hatalma jelentette be az igényét egy szövetséges NATO-tagállam 2 millió km²-nyi területére. A főtitkár vélhetően megkezdte soron kívüli gyógykezelését, majd 31 nem agresszor NATO ország kommunikációs tréningjeit látogatja végig, mielőtt értékalapon is jól kommunikálható álláspontról tud tájékoztatni. A közvélemény pedig nagyon várja, hogy a Washingtoni Szerződés mely pontját nevezik meg a dán felségterület einstandolásának alátámasztására.--------- „A Trump bejelentése óta eltelt 2-3 hétben különös szakmai örömöt jelent hátradőlve nézni sok, az ukrajnai háború abszolutizálásában „értékalapú megközelítést” valló, szektásan atlantista szakértő kínlódását. Lassanként azért felveszik a fonalat, s egyre bátrabban fogalmazzák meg a korábban abszolút képviselhetetlen álláspontokat”-------- Ezek szerint teljesen logikus, hogy az Egyesült Államok Grönlandot magáénak tudva sokkal hatékonyabban képes (a mi érdekünkben) egy Oroszország ellen ütőképes védelmi infrastruktúra létrehozására. Így magától értetődő az amerikai igény megjelenése. Aki nem érti, az nem érti a biztonságpolitika lényegét. Hogyan is történhetett meg, hogy nem előbb merült fel a kérdés?-------- Igaz, hogy ugyanezen szakértők hasonló érveket véletlenül sem vettek figyelembe, amikor Oroszország a történelmileg, etnikailag, nyelvileg tőle nem idegen Krímben hasonló érveket is előadott. Ott a hadtudomány, a nemzetközi kapcsolatok és a biztonságpolitika elvei nem érvényesek, az egy szent háború a Gonosszal. Azaz, ami érvényes a Krímre, az nem érvényes Grönlandra, s ami érvényes Kubára, az nem érvényes Ukrajnára. Mindenki félművelt, aki nem érti, miért is így kell értelmezni egyetemes biztonságpolitikai elveket. Mert hinni kell benne, nem érteni.

SZUPER METAL VÁLOGATÁSOM

ÉNOK ÖSSZES KÖNYVE 1-7-IG

FULL MOVIE KAMIONNAL SZIBÉRIÁBAN.

A 90-es években kérdezte a barátom, elkísérném – e a Birodalomba ( így becézték a kamionosok Oroszországot).Szibériába. Az út közel 4500 kilométer Záhony –Moszkva hatalmas város 700 kilométer a körgyürüje,de csak célzott fuvarral mehetsz be.-Ufa – Nyizsnyevartovszk és végül a lerakóhely Irkutszk,Itt nem állitottuk le a kamiont hiszen -40 celsius fok hideg volt.-------- Nagyon jó barátok vagyunk Ő még most is az utakat, rója. Komoly kazetta gyűjteményem van ( 1500 db)mindenféle zenéből, kabaréból, bepakolás búcsú a családtól, egy Deep Purple kazettával indítva irány Záhony a határ. Záhonynál okmányok ellenőrzése aztán irány a Kárpátok.----------- Gyönyörű vidék, igaz az út nem a legjobb állapotban volt, tele volt gödörrel, kátyúval, de a táj feledtette a kellemetlenségeket. Akkoriban még nem volt tahográf (időmérő), addig vezetett a barátom amíg bírta. A kamionjában volt cb rádió ezzel kommunikáltunk, „brékó brékó van valaki a vonalban, itt Rambo---szevasz Rambo, Jegenye vagyok hova tartasz?” és így jutottunk információhoz, mire vigyázzunk és tartottuk a kapcsolatot.---------- Akkoriban bandák garázdálkodtak Oroszországban az utakon, hirtelen a semmiből, jöttek elő Izs motorral, géppisztollyal megállították a kamiont és kirabolták. Ezért a kamionosok konvojba verődve kinek hova kellet menni együtt haladtak. Megpróbáltak biztonságos parkolóban parkolni, ahol dollárral fizettek az orosz rendőröknek. "Omszk felé haladva már európai növényzet között haladt buckás autópályánk, még itt, ott nyírfaerdőkkel tarkítva, a lápos ingoványos mezőket.--------- Néha megelőztünk 40-50 éves matuzsálem orosz járműveket, amiket itt nem veteránként mutogatnak gazdáik a kíváncsi népeknek, hanem bizony még mindennapi közlekedési eszközök".Az ural hegység gyönyörű,a táj lenyűgöző. Rengeteg élménnyel, gazdagodtam, az út során.---------- Jó nagyokat beszélgetve, életről családról és mindenről zenét hallgatva telt az út. Aki teheti utazzon valamelyik országba kamionnal, hiszen felejthetetlen élmény. A you tube-on négy videó is található érdemes megnézni!!! Beleláthatunk a kamionosok életébe,több barátom is kamionozik, számunkra érdekes,nekik igazi embert próbáló kemény munka.

FULL MOVIE BECOMES A MENTOR

BEST OF VIDEÓ VÁLOGATÁSOM

BEST OF U.S.A.ROCK VÁLOGATÁSOM

BEST OF DEATH METAL VÁLOGATÁSOM 2026

BEST OF LIVE VÁLOGATÁSOM

FULL MOVIE A MYSTERIUS BIKER

FULL MOVIE A MOVIETHAT

A.I. METERSÉGES INTELIGENCIA.

Közeledik, sőt talán már itt is van az AI miatt az a kor, amikor minden cégnél lassan fejlesztők alig dolgoznak, amíg a tesztelők lassan beleszakadnak a munkába. AI kezd lekódolni mindent lassan, különösen a Gemini 3. óta, amíg az AI tesztelni továbbra SEM TUD, nem is fog tudni, maximum automata scripteket segít írni, de igazi QA munkát nem tud végezni. Jelenleg arra halad az IT, hogy a fejlesztők fél -1 óra alatt kódolnak le egy olyan munkát ami régen 1 nap volt, amíg a tesztelőknek pedig végeláthatatalan feladatok ömlenek, mivel őket az AI nem tudja kiváltani.------ A baj nem is ez, hanem az, hogy sok cég és vezető ezt nem ismeri fel, ugyanaz a régi rend van, 3-4x több fejlesztő mint tesztelő és elképesztően eltolódott a munkaarány, ráadásul a tesztelőké a felelősség is. A cégek nagyon lassan veszik észre, hogy mennyire eltolódott a munkaarány az AI óta. A megoldás az lenne, hogy a fejlesztők is vegyék ki most már a felelősségüket a tesztelésben és mikor jónak látják, csak onnantól adhassák át a QA-nak, mert szerintem az most már az új AI megjelenések óta tarthatatlan, hogy 2x nagyobb fizetésért dolgoznak a fejlesztők brutális AI támogatással, amíg a QA-sok 4x annyi munkát visznek fele annyi fizetésért az AI óta és még a felelősséget is tesztelők, QA-sok viszik el, nem a fejlesztők.---- Nem értem a cégek mikor akarják ezt felismerni. Én ma már nem ajánlom senkinek a QA szakmát az AI óta, mert QA esetén nem hogy elvette a munkát az AI, de megtöbbszörözte és a cégek nem kompenzálják ezt szerintem sehol... (Legalábbis itt Magyarországon nagyon lassan ismerik fel az AI hatásait a cégek, lehet USA-ban más, de itthon nagyon le van maradva az IT kultúra az AI terén) Kevesebb jelenjen meg

FULL MOVIE ELITE SQUAD TRACK....

FULL MOVIE YOU CANT STOP WATCHING

FULL MOVIE A BIKER GANG DESTROYS

QURVA JÓ VÁLOGATÁSOM

MOVIE NAT GEO VÁLOGATÁSOM

AZ ERDÉSZ ÉS A KISKUTYUS

Az erdész a sűrű erdő mélyén meglátott egy apró kölyökkutyát, aki egy zsákon ült, mintha őrizné azt. Azonnal megérezte, hogy baj van. Benézett a zsákba — és majdnem elvesztette az eszméletét a rémülettől. Húsz éve dolgozom az erdészetnél. Láttam erdőtüzeket, orvvadászokat, sérült vadállatokat és az emberi kegyetlenség legsötétebb arcát. Azt hittem, már semmi sem tud meglepni. De azon a fagyos reggelen rájöttem, mennyire tévedtem. A sokat látott erdész nagyot csapott az öreg terepjáró ajtajára. A hideg levegő azonnal bebújt a kabátja alá, megcsípte az arcát, és végigfutott rajta a hideg.------ Ezt az erdőt úgy ismerte, mint a tenyerét. Minden ösvényt, minden irtást, minden kidőlt fatörzset. Mégis, azon a reggelen furcsa nyugtalanság motoszkált benne, mintha maga az erdő figyelmeztetné: baj közeleg. Az autó letért a főútról egy keskeny, már-már elfeledett erdei útra. Abban a pillanatban a fák mélyéről olyan hang hallatszott, amitől az erdész szíve összeszorult. Nem volt az sem vonyítás, sem ugatás. Inkább vékony, kétségbeesett sírás, tele fájdalommal és reménnyelenséggel.----- Leállította a motort, és a hirtelen beálló csendben a hang újra felcsendült — még tisztábban, még ijesztőbben. Így nem sír egy vadállat. Még akkor sem, ha csapdába esik. Az erdész felkapcsolta a zseblámpát, és elindult befelé az erdő sűrűjébe. A sírás egyre közelebbinek tűnt. Egy kanyar után megállt. A nedves földön egy apró kölyökkutya ült. Alig lehetett több egy hónaposnál. A bundája sáros és átázott volt, kis teste remegett a hidegtől, hatalmas sötét szemei pedig úgy néztek rá, hogy az erdésznek elakadt a lélegzete.----- A kölyök egy régi zsákhoz simult, mellső lábaival átölelte, és minden egyes mozdulatra panaszosan nyüszített, mintha a saját testével próbálná megvédeni. Az erdész óvatosan tett egy lépést előre, de a kutya azonnal a földre lapult, mintha az utolsó leheletéig kész lenne védeni azt a zsákot. Abban a pillanatban a férfi megértette: ez a kölyök nem véletlenül van itt. Valamit őriz.-----Egy csecsemőt. Nem elveszett. Nem felejtették el. Szándékosan hagyták ott, a régi zsák mellett. Óvatosan megemelte a zsákot, és azonnal megérezte a furcsa súlyt. Nem volt benne sem kő, sem kemény tárgy. Odabent valami alig észrevehetően megmozdult. Az erdészt elöntötte a jeges rémület. Lassan kinyitotta a zsákot. Amikor a durva anyag engedett, és szétnyílt, az erdész mozdulatlanná dermedt, egy szót sem tudott kiejteni…Az erdész térdre rogyott. A keze úgy remegett, hogy majdnem elejtette a zsákot.A kölyökkutya azonnal közelebb kúszott, nedves orrával a zsák széléhez nyomódott, és halk nyüszítéssel ellenőrizte, él-e még az, akit őrzött. Ebben az apró, fájdalmas hangban annyi kétségbeesés volt, hogy az erdész szemébe könny szökött.-------Óvatosan a karjába vette a gyermeket, magához szorította, hogy legalább egy kicsit felmelegítse. A kabátja régi volt, de vastag. Kigombolta, a mellkasához húzta a babát, ügyetlenül, férfias óvatossággal, félve minden fölös mozdulattól.— Nyugodj meg… nyugodj meg… — suttogta, bár maga sem tudta, kinek beszél: a csecsemőnek, saját magának, vagy az erdőnek körülötte.------ A kölyök egy lépésre sem tágított. Apró lábaival csúszkált a jeges talajon, néha megállt, és felnézett a férfira — mintha ellenőrizné: nem hagyja-e őt is itt.Vissza az autóhoz az út végtelennek tűnt. Minden lépés a halántékában dobogott. Egyetlen gondolat verte a fejét:ki képes ilyesmire?Hogyan lehet egy újszülöttet az erdőben hagyni, fagyban, egy védtelen kutyára bízva, mintha az felelősséget vállalhatna helyettük?Az autóban teljes erővel bekapcsolta a fűtést. Levette a sálját, körbetekerte vele a gyermeket, majd még egyszer a takarón felül is. A baba halkan felsírt — mintha tiltakozna a hideg lassú visszahúzódása ellen. — Élj… hallod? Csak élj… — mondta remegő kézzel, miközben beindította a motort.------A kölyökkutya az anyósülésre kuporodott, a zsákhoz simulva, mintha az még mindig a feladata része lenne. Az erdész nem zavarta el.A járási kórházban azonnal kitört a nyüzsgés. Ápolók, orvosok, kérdések, hordágy. Ki, hol, mikor, hogyan. Tőmondatokban válaszolt, egy pillanatra sem vette le a szemét a kis csomagról, amíg az intenzív osztály ajtaja be nem csukódott.-— És a kiskutya? — kérdezte halkan egy fiatal nővér.— Velem marad — felelte azonnal, gondolkodás nélkül. — Ő nem tehet semmiről. Ő… ő őrzött.Órák teltek el. Aztán még több. Odakint besötétedett, ő pedig egy kemény széken ült, a hóolvadástól nedves sapkát szorongatva. A kölyök a lábánál aludt, időnként álmában megremegett.Hajnalban jött ki az orvos. Fáradt volt, a szeme vörös.-— Kisfiú. Súlyos kihűlés, de… időben hozta. Ha még egy óra — nem tudom, mi lett volna.Az erdész úgy fújta ki a levegőt, mintha egy követ emeltek volna le a mellkasáról.---— Élni fog?— Igen — bólintott az orvos. — Magának köszönhetően. És… — egy pillanatra megállt, lenézett. — A kutyának is. Ha a gyerek nem sírt volna, sosem találja meg.-------Ezek a szavak erősebben sújtották, mint bármilyen vád.A nyomozás sokáig tartott. Keresték az anyát, az apát, bárkit. Megtalálták. A történet egyszerű volt, és éppen ezért borzalmas: félelem, szégyen, menekülés a felelősség elől. Emberek, akik úgy döntöttek, könnyebb az erdőben hagyni egy életet, mint vállalni.A kisfiút átmeneti otthonba vitték. Az erdész eleinte csak „ellenőrizni” járt be hozzá. Aztán egyre gyakrabban. Pelenkát vitt, játékokat, leült az ágya mellé, miközben a gyermek aludt, és érezte, ahogy benne valami lassan, de visszavonhatatlanul megváltozik.------A kölyköt még aznap hazavitte. Erdőnek nevezte el — nem a hely miatt, hanem mert a szemében ott volt valami vad és őszinte, mint magában az erdőben.Egy év múlva gyámságot kapott. Fél évvel később — örökbefogadás.Amikor a kisfiú megtette az első lépéseit, Erdő ott feküdt mellette, a fejét a mancsaira téve, figyelmesen nézve — mintha még mindig őrizné. Az erdész pedig — aki már nemcsak tapasztalt erdész volt, hanem apa is — megértett egy egyszerű igazságot: azon a fagyos napon nem egy elhagyott gyermeket találtak az erdőben. Azon a napon mindhármuknak adott a sors egy második esélyt.