ELJÖN MAJD AZ IDŐ

Eljön majd az idő, amikor visszanézünk az életünkre, és nem az lesz a legfontosabb, hogy mennyi mindenünk volt, hanem az, hogy kik voltak mellettünk, kit szerettünk, és kinek tudtunk valami jót adni.Az életben sok mindent elhalasztunk. Azt gondoljuk, majd holnap elmondjuk, majd holnap megöleljük, majd holnap meglátogatjuk. Csakhogy az élet nem mindig kérdezi meg tőlünk, hogy készen állunk-e a holnapra.Én már tudom, hogy az idő a legnagyobb kincsünk. Amit ma megtehetünk, azt nem biztos, hogy holnap is megtehetjük. Ezért próbálok úgy élni, hogy amikor egyszer eljön majd az idő, ne kelljen túl sok mindent megbánnom.Lehet, hogy nem voltam mindig tökéletes, és biztosan hibáztam is. De amit a szívemből adtam, azt őszintén adtam.Eljön majd az idő… mindannyiunk életében. Addig azonban még itt vagyunk. Szeressünk, nevessünk, segítsünk egymásnak, és éljünk úgy, hogy legyen mire emlékezni.

A KIMONDATLAN SZAVAK

A KIMONDATLAN SZAVAK.---Talán mindannyiunk életében vannak olyan szavak, amelyeket egyszer ki kellett volna mondanunk, mégis bennünk maradtak. Egy szeretlek, egy bocsáss meg, egy hiányzol, vagy akár csak annyi: „jó volt, hogy mellettem voltál”.Az idő múlik, az emberek elmennek mellettünk, és néha már nincs lehetőség arra, hogy visszaforduljunk és elmondjuk, amit akkor nem tudtunk. Én is őrzök magamban kimondatlan szavakat. Nem szégyellem őket, hiszen az életünk részei. Talán éppen ezek tanítanak meg bennünket arra, hogy amit érzünk, azt ne mindig holnap mondjuk ki.Mert lehet, hogy a kimondatlan szó örökre bennünk marad… de a kimondott szeretet talán egy másik ember szívében él tovább.És talán ez az élet egyik legnagyobb ajándéka: amíg van kinek kimondanunk, ne hallgassunk."A kimondatlan szavak Annyi mindent el akartam mondani neked. Szavak, gondolatok, érzések kavarogtak bennem, és valahogy mindig azt hittem, hogy lesz még időm. Hogy majd holnap, majd jövő héten, majd egy csendes pillanatban leülünk, és mindent elmesélek, amit a szívem mélyén őrzök. Mert azt gondoltam, az idő a barátom, hogy mindig ott lesz, türelmesen vár rám, amíg készen állok. De az idő nem ilyen. Az idő nem vár, nem kérdez, nem figyelmeztet. Csak szalad, könyörtelenül, és mire észrevesszük, már elillant a kezeink közül, mint homok a szélben.-------- Te elmentél. -- Elindultál egy útra, ahonnan nincs visszaút, és én itt maradtam a kimondatlan szavaimmal, a szívemre nehezedő bűntudattal, hogy nem mondtam el, amit kellett volna. Hogy nem öleltelek meg elégszer, hogy nem mondtam ki, mennyire fontos vagy, mennyire szeretlek. Most már késő, és ez a késő olyan súlyosan ül a mellkasomon, hogy néha alig kapok levegőt. Megértettem, hogy az idő nem jár, hanem rohan. Olyan gyorsan fut, hogy észre sem vesszük, ahogy kicsúszik az ujjaink közül, és csak a hiány marad utána – a tiéd, és mindazé, amit nem mondtam ki.--------- Az idő sosem áll meg....... Neked megállt, egy pillanatra befagyott, és most már csak én görgetem tovább az enyémet, napról napra, percről percre. Néha úgy érzem, az idő egy kegyetlen társ, aki nem törődik a fájdalommal, amit maga után hagy. Azt mondják, az idő bölcs, hogy begyógyítja a sebeket, hogy a napok múlásával könnyebb lesz. De szerintem az idő nem igazán gyógyít. Nem tünteti el a sebeket, csak betakarja őket. Olyan, mint egy vékony fátyol, ami elfedi a fájdalmadat, de ha megérinted, ha csak egy pillanatra is elidőzöl a gondolataidban, a seb újra felszakad. Mindig fáj. Talán halkabban, talán tompábban, de ott van, és soha nem szűnik meg teljesen.--------- Mégis, a te távozásod megtanított valamire. Megértettem, hogy az idő, amit kapunk, soha nem elég. Túl rövid ahhoz, hogy igazán kiélvezzük, hogy minden álmunkat valóra váltsuk, hogy minden szót kimondjunk. De éppen ezért kell a legtöbbet kihoznunk belőle. Minden egyes pillanatból, minden lélegzetvételből, minden mosolyból és ölelésből. Az élet törékeny, és az idő nem kegyes – de éppen ez teszi értékessé. Mert ha tudjuk, hogy minden mulandó, akkor minden pillanat kincs lesz.------------ És van még valami, amit most már kristálytisztán látok: sosem késő, és sosem túl korai kimondani, amit érzünk. Azok, akiket szeretünk, akik fontosak számunkra, megérdemlik, hogy tudják. Hogy hallják a szavainkat, hogy érezzék a szívünk melegét. Ha még élünk, ha még dobog a szívünk, akkor mindig itt az ideje. Nem kell várni a tökéletes pillanatra, mert az a pillanat most van.---------- Most, amikor még megölelhetjük őket, amikor még a szemükbe nézhetünk, amikor még együtt nevethetünk. Mert ha egyszer eljön az a nap, amikor már nem tehetjük, a kimondatlan szavak örökre a lelkünkben maradnak, és azok a legnehezebb terhek. Így hát, bár neked már nem mondhatom el, amit akartam, megígérem, hogy azoknak, akik még itt vannak, nem hagyom, hogy az idő ellopja tőlem a szavaimat. Kimondom, amit érzek. Megölelem őket, amíg lehet. És próbálom úgy élni, hogy minden nap, amit kapok, egy kicsit teljesebb legyen, egy kicsit igazabb. Mert az idő szalad, de amíg itt vagyok, addig én döntöm el, mire használom."

LOVERS IN PARIS

A FRANCIA NYELV GYÖNYÖRŰ,A SANZONOK CSODÁSAK.J'ADORE LES CHANSONS FRANÇAISES, ELLES SONT MERVEILLEUSES. LA LANGUE FRANÇAISE EST MERVEILLEUSE, JE L'ADORE. LEURS CLIPS SONT MAGNIFIQUES. PARIS EST MERVEILLEUX AVEC LA TOUR EIFFEL, J'ADORE PARLER FRANÇAIS.

A FÉRFI ÉS A NŐ

A FÉRFI ÉS A NŐ--A férfi és a nő.Két külön világ, mégis mennyire szükségük van egymásra.Lehet közöttük szerelem, vágy, gyengédség, nevetés és boldogság. De lehetnek közöttük félreértések, sérülések, csalódások és kimondatlan szavak is. Egy kapcsolat szerintem akkor igazán szép, amikor egyik ember sem akarja birtokolni a másikat.Amikor nem uralkodni akarnak egymáson, hanem egymás mellett akarnak élni.Mert a szeretet nem lánc.A szeretet szabadság.És ha két ember ezt valóban megérti, akkor a férfi és a nő nem egymás ellenfelei lesznek, hanem egymás társai.

A LÉLEKÉ A LEGNAGYOBB FÁJDALOM

A LÉLEKÉ A LEGNAGYOBB FÁJDALOM---Vannak fájdalmak, amelyeket látunk.És vannak olyanok, amelyeket csak az érez, aki hordozza őket.A lelki fájdalom ilyen.Nem látszik kívülről, mégis sokáig velünk maradhat. Egy szó, egy dal, egy illat vagy egy régi emlék elég lehet ahhoz, hogy valami újra megmozduljon bennünk.Talán ezért mondtam volna én is:A legnagyobb fájdalom a léleké.Mert a test sebe egyszer begyógyulhat.De a lélek emlékszik.

TATIANA BLUE

TATIANA BLUE---Egy régebbi zenei válogatásom.Vannak zenék, amelyek mellett az ember csak elmegy, és vannak olyanok, amelyek valamiért megállítanak.Ez a válogatás egy ilyen pillanatból született.Különböző dallamok, különböző hangulatok, különböző érzések – de mindegyikben van valami, ami megérintett.Nem kell mindig magyarázat.Néha elég csak meghallgatni a zenét, és hagyni, hogy elvigyen valahová.

ÉLETEM LEGSZÖRNYÜBB TÖRTÉNETE

ÉLETEM LEGSZÖRNYŰBB TÖRTÉNETE---Vannak történetek, amelyeket az ember elolvas, és utána egy ideig csendben marad.Ez is ilyen.Egy fiatal lány története, aki mindössze 18 éves volt, amikor azt hitte, hogy megtalálta a szerelmet. Helyette félelmet, megaláztatást,kiszolgáltatottságot és rengeteg szenvedést kapott.Mégis volt benne valami, amit senki nem tudott elvenni tőle: az élni akarás és a remény.A legmegrázóbb talán nem is az, amin keresztülment, hanem az a pillanat, amikor végre felismerte:NEM EZ AZ ÉLET, AMIT ÉLNEM KELL.És elindult hazafelé.Kilenc hónapos terhesen, egyedül, stoppolva.Idegen emberek segítettek neki, akik talán soha nem is tudták, hogy egy egész életet változtattak meg azzal, hogy megálltak mellette.Ez az ő története.

THE BLONDIE GIRL

THE BLONDIE GIRL---Nem mindig kell sok szó ahhoz, hogy egy kép megállítson egy pillanatra.Van benne valami kedves,természetes és őszinte, amitől az ember újra megnézi.Talán éppen ez a szépség egyik titka:nem akar bizonyítani semmit, egyszerűen csak van.Nekem ezért tetszett meg ez a kép.

AMBIENT VIDEO'S MY SELECTION

SZIMATKA ÉS 7 KÖLYKE

SZIMATKA ÉS 7 KÖLYKE---Hét kölyök.Egy anyakutya.És egy anya, aki mindent megtett értük. Szimatka nem kérdezte, hogy nehéz lesz-e. Tette a dolgát. Etette, őrizte és nevelte a hét kis kölykét. Mi pedig megpróbáltunk mindegyiküknek jó gazdit találni.Mert aki állatot vállal, annak tudnia kell: egy életet vesz magához, nem egy tárgyat.Szimatka csodás anyuka volt.Az ilyen történetek miatt szeretem az állatokat. Nem beszélnek, mégis sokszor többet mutatnak szeretetből, hűségből és önzetlenségből, mint mi, emberek.Hét kis élet. Egy anya szeretete. Ennyi néha az egész világ.MÉG 3 KUTYUS ITT VAN A FALUBAN,RENDSZERESEN,MEGLÁTOGATOM ŐKET.SZIMATKA IVARTALANÍTVA LETT.

MACI,LILI KÖLYKE

MACI, LILI EGYETLEN,KÖLYKE---Hát ezt a kis cukorfalatot hogy lehetne nem szeretni?Maci és Lili kölyke, egy apró élet, aki már a puszta tekintetével mosolyt csal az ember arcára. Én mindig azt mondom: az állatokban van valami, ami sok emberből hiányzik.Ők nem hazudnak, nem játszmáznak, nem érdekeltek semmiben.Csak szeretnek.És talán éppen ezért olyan jó rájuk nézni.Egy kis élet, egy nagy szeretet.

A BARÁTOM VANCUVERBŐL

A BARÁTOM VANCUVERBŐL---A barátságunk a 90-es évekre nyúlik vissza.Ennyi év már nem kevés. Ennyi idő alatt az ember sok mindenen keresztülmegy. Munka, család, örömök, gondok, jó napok és nehéz időszakok.Az élet közben sok embert mellénk sodor, aztán tovább is viszi őket.De vannak, akik megmaradnak.Ő ilyen barát.Nem tegnap ismertem meg, és nem azért mondom a barátomnak, mert jól hangzik. Évtizedek vannak mögöttünk.Az ilyen kapcsolatot már nem kell bizonygatni.Aki évtizedeken keresztül megmarad melletted, az már nem egyszerű ismerős. Az barát.Én pedig ezt nagyra becsülöm.A régi barátságoknak van egy különös értékük: minél öregebbek leszünk, annál többet jelentenek.A BARÁTSÁGUNK.

A CSODÁLATOS BALERINA

A CSODÁLATOS BALERINA---Van valami különleges abban, amikor egy ember táncol.Nem csak a mozdulatokat látom. Látom benne a munkát, a kitartást, a fegyelmet és azt a rengeteg gyakorlást, amit senki nem lát, amikor csak a színpadot nézi.A balett nekem nem egyszerűen tánc. Ez egy külön világ, ahol a test minden mozdulata mögött ott van a lélek is.És amikor meglátok egy ilyen csodálatos balerinát, egyszerűen megállok egy pillanatra. Nézem.Mert vannak képek, amelyeket nem kell magyarázni.A szépség néha egyszerűen ott van előttünk. Csak észre kell venni.

EXTRÉM CSERNOBIL

A SZUPER ANYUKA ÉS BOLTVEZETŐ

A SZUPER ANYUKA ÉS BOLTVEZETŐ---Ő nem egyszerűen csak egy boltvezető. Ő az a kedves asszony, akit az ember jó szívvel megállít egy pár szóra. Mindig van egy mosolya, egy kedves mondata, és nála tényleg érződik, hogy fontosak neki az emberek.Édesanyaként is büszke lehet a lányára, és ahogy beszél róla, abból érezni lehet azt a szeretetet és harmóniát, ami közöttük van.Én sokszor vásárolok nála, és bizony előfordul, hogy egy vásárlásból 10–20 perces beszélgetés lesz.Ezért nevezem én őt a falu Erzsikéjének. Egy egyszerű, dolgos, kedves asszony, akinek a szeméből tényleg boldogság árad.EZ A ZENE ILLIK HOZZÁ!

RIPORTOK-EMBEREK,ÉLETEK - TÖRTÉNETEK

RIPORTOK – EMBEREK, ÉLETEK, TÖRTÉNETEK---Az évek alatt nagyon sok mindent gyűjtöttem össze a blogomban.Nem csak szép képeket és zenéket, hanem embereket, történeteket, sorsokat és olyan világokat is, amelyekről érdemes beszélni.Ezért hoztam létre magamban ezt a kis RIPORTOK részt.A régi GÁBOR CIGÁNYOK bejegyzésem is ide tartozik. Erdélyből, Karcsonyfalváról és egy olyan közösségről szól, amely erősen őrzi a saját hagyományait, nyelvét és életformáját.Én mindig szerettem megismerni az embereket.Nem az érdekelt, hogy ki honnan jött, milyen a vagyona, milyen a ruhája, vagy mit mondanak róla mások.Engem maga az ember érdekel.Mert minden ember mögött van egy történet.Van, akinek könnyű volt az útja, másnak nagyon nehéz. Van, aki mindent megkapott az élettől, és van, aki szinte semmit.De egy dolog közös bennünk:mindannyian egyszer végigmegyünk ezen az úton.Én pedig, amit érdekesnek találok, azt megpróbálom megőrizni a blogomban.Lehet, hogy egy riport régi. De egy történet attól még nem lesz értéktelen, hogy eltelt fölötte néhány év.Amit egyszer fontosnak tartottunk, azt érdemes megőrizni.ISTVÁN

EGY KISLÁNY MOSOLYA - ÉS A HÓFEHÉR NYUSZI

EGY KISLÁNY MOSOLYA – ÉS A HÓFEHÉR NYUSZI---Nézzétek ezt a kislányt… és azt a kedves mosolyt az arcán, ahogy a hófehér nyuszit tartja.Nekem az ilyen pillanatok jelentik igazán azt, hogy AZ ÉLET EGY CSODA.Nem kell hozzá gazdagság, nem kell hozzá semmi különleges. Elég egy gyermek őszinte mosolya, egy kis állat szeretete, és máris ott van előttünk valami nagyon tiszta és nagyon szép.Én ezért szeretem ezeket a képeket. Mert néha egyetlen fénykép többet mond az életről, mint egy egész könyv.Ezt a mosolyt jó nézni. Jó egy pillanatra megállni mellette.ISTVÁN

WONDERFUL PHOTO JANETTE AHOGY ÉN LÁTOM

JANETTE – AHOGYAN ÉN LÁTOM---Janette fotóit nézegetve megint azon gondolkodtam, hogy miért áll meg az ember egy-egy kép előtt.Én már nem a világot nézem úgy, mint fiatal koromban. Sok mindent láttam az életemben, jó dolgokat és nehéz,pillanatokat is. Éppen ezért nekem egy szép női arc már nem csak arról szól, hogy valaki szép.Én azt keresem benne, hogy van-e benne valami.Janette képein én ezt érzem. Van bennük nőiesség, finomság és valami természetes elegancia. Nem kell hozzá nagy magyarázat. Néha egy tekintet többet mond, mint száz kimondott szó.Én szeretem a szépet, ezt soha nem tagadtam.---------- De számomra a szépség nem tökéletességet jelent. Nem a hibátlan arcot keresem, hanem azt a pillanatot, amikor egy emberből valami őszinte megmutatkozik.Talán ezért készítek és gyűjtök ilyen fotókat a blogomban.Mert az élet rövid.Egy pillanat elszáll, egy ember megöregszik, egy arc megváltozik, de egy jól elkapott fénykép megőrzi azt a pillanatot, amikor még minden olyan volt, ahogy akkor láttuk.Janette számomra egy ilyen megőrzött pillanat.És én, István, ennyi év után is tudok örülni annak, ha meglátok valami szépet.Nem szégyellem. szépség szerintem ajándék.Aki pedig észreveszi, annak még mindig van szeme az élethez.ISTVÁN

15 ÉVVEL EZELŐTT VETTEM EGY BALTIMORE GITÁRT

15 évvel ezelőtt vettem egy Baltimore gitárt és egy Line 6 kombót. Amikor a MOL-tól nyugdíjba mentem, azt mondtam: nekem nem kell aranygyűrű, inkább vegyenek ajándékba egy Jimi Hendrix Wah pedált. A kombót úgy feltekertem, hogy még a hatodik utcában is hallották, hogy gitározom. A polgármester szólt is, hogy tegyek fel fülhallgatót.Megtanultam ANIMALS-ANGIE-19 ÉVES VOLTAM EKKOR HALT MEG ÉDESANYÁM,FÁJÓ EMLÉK!!LYNARD SKYNARD Jimi Hendrix – Hey Joe című dalát, és próbálkoztam a Voodoo Childdal is. Metállal is próbálkoztam, de nem állt rá a kezem. Végül a blues mellett maradtam. Imádtam a ZZ Topot. A YouTube-ról tanultam. Jött a Black Sabbath, a Free, a Deep Purple, a Taste, majd a Led Zeppelin. A feleségem már unta a lakásban a gitározást, ezért inkább a műhelyben zenéltem. Végül eladtam a gitárt egy ötgyerekes fiúnak, aki egyházi zenét játszott. Így véget ért a gitáros korszakom.De az emlék megmaradt. Mert a zene nem múlik el – csak néha letesszük a hangszert.

AZ APÁCA

WONDERFUL VIDEO'S -MYSTIC LADIES - VÁLOGATÁSOM

A MÉLTÓSÁG MEZEJE

Az élet szép, légy vidám. A nárciszt elültetjük, márciusban kihajt, éli az életét, illatozik, díszít, szép formájával, színével magára vonja a tekintetet, majd elhal. A nárcisz a remény szimbóluma. Felkészíti az ifjúságot, az élet különböző szakaszaira. Születés, amikor kibújik a hó alól, az élet, ahogyan nő és virágba borul, majd elhervad, ez az elmúlás. A Hospice Alapítvány egy rendezvény sorozatot indított. A Margitszigeten kisiskolások ültettek nárcisz hagymákat, az ősszel. Számtalan város iskolája csatlakozott. Micsoda ötlet, ezt senki nem múlja felül. Egy gyerek jobban nem is találkozhat az élet az elmúlás kézzel, fogható közelségével. A virág gondozása, ad egyfajta tartást. Talán könnyebben viseli majd a szeretett nagyszülő, szülő, vagy ismerős elvesztését, nem ijed meg, mert láthatja, jövőre újból kihajt a nárcisz. Mi nagyszülők is talán újra lehetünk, abban a kis emberkében, aki utánunk jön. A gyermekeinkben, ha tudtunk adni szeretetet, törődést. Talán újra kihajtunk, ott a szívekben.A méltóság mezeje-----------Debrebrecen - Nárciszhagymákat ültettek ma a Kossuth téren debreceni általános iskolások és közéleti személyiségek. A virágültetés a Magyar Hospice Alapítvány új programjának nyitórendezvénye volt.A Méltóság mezeje elnevezésű program célja és feladata az, hogy gyerekkorban elkezdjék azt a tudatos nevelést, ami a halálhoz való viszonyt természetessé teszi.Több, mint 200 sárga pólót viselő általános iskolás vett részt a mai nyitóünnepségen.

Közülük sokan tisztában vannak azzal, hogy a beteg embereknek milyen fontos a gondoskodás Amikor beteg valaki, úgy is segíthetünk neki, ha mellette vagyunk, mert az is segít, ha szeretjük és tudja, hogy szeretjük - vélekedik Takács Dóra.A Hospice Alapítvány célja, hogy ez, a szenvedő emberrel való együttérzés felnőttkorban is megmaradjon. Ezért indították a Méltóság mezeje című programot. A Magyar Hospice Alapítvány 16 éve alakult. Segítői a gyógyíthatatlan betegekről életük utolsó szakaszában gondoskodnak. Az alapítvány munkatársai szerint a gyermekkorban elkezdett tudatos neveléssel minden emberben természetessé válik az elmúláshoz, a halálhoz, a betegséghez való viszony.------------Az a célunk, hogy 10 év múlva az a generáció, aki ezzel a tapasztalattal, tudással felnő, másként gondoljon ezekre a problémákra - hangsúlyozta Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója.A program nyitórendezvényén Fésűs László, az egyetem rektora bejelentette: a klinikán 10-20 ágyas részleget alakítanak ki a végső stádiumban lévő betegeknek. Az ehhez szükséges ápolószemélyzet képzése is hamarosan elkezdődik.Ezt a következő szemeszterben el tudjuk kezdeni, a kialakított helyről pedig az Orvos- és Egészségtudományi Centrumnak dönteni kell, hiszen vannak kiürült és átadható helyek erre – nyilatkozta Fésűs László rektor.A Méltóság mezeje elnevezésű programhoz Debrecenben 5 általános iskola csatlakozott. A program keretében a következő hónapokban több rendezvényt is szerveznek az intézményekben.Ősztől az általános iskolákban különböző beszélgetésekről kötetlen formában tartott előadások lesznek, és ehhez kapcsolódóan kulturális programokat is szerveznek az iskolák – tudtuk meg Porkoláb Gyöngyitől, a Méltóság mezeje program debreceni projektvetőjétől. diákok, színészek, sportolók, zenészek és a közélet más szereplői az ünnepség után a Kossuth téren virágot ültettek. Nárciszt, mert ez a remény szimbóluma.

DIGITÁLIS TUDÁS ÓVODÁS KOR ELŐTT.

Digitális tudás óvodás kor előtt.Már nem ütközünk meg azon, hogy a totyogó gyerekek az okostelefont nyomkodják vagy a tablet képernyőjét bámulják. Sokan aggódva figyelik ezt a jelenséget, mondván, hogy a kütyük elvonják a kicsiket a valódi világtól, mások viszont úgy gondolják, jobb, ha a gyerekek már pelenkás korban megismerkednek a modern technológiával. A digitális írástudás kérdése ma már nemcsak az iskolásokról szól, egyre lejjebb tolódik az életkor, hiszen a legkisebbek is beleszületnek ebbe az online világba. Digitális tudás óvodás kor előttTermészetesen nem arról van szó, hogy a hároméveseknek Excel-táblázatokat kellene szerkeszteniük vagy programozást tanulniuk. A digitális írástudás óvodáskor előtt sokkal inkább azt jelenti, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak a képernyőkhöz és megértik-e, hogy a telefon nem egy varázsdoboz, hanem egy eszköz.Az sem mindegy, hogy passzív nézelődésről vagy interaktív játékról van-e szó, hiszen a passzív videónézés kifejezetten fárasztó lehet a fejlődő agy számára, míg egy fejlesztő jellegű, közös mesehallgatás már más kategória.----------A legfontosabb kulcs ebben a korban a szülői jelenlét és a mértékletesség, ami sokszor a legnehezebben betartható szabály a mindennapokban. Ha a felnőtt leül a gyerek mellé, és megbeszélik, amit a képernyőn látnak, akkor a digitális eszköz egy közös élménnyé válik ahelyett, hogy magányos elfoglaltság lenne. A szakemberek is azt javasolják, hogy határozzunk meg világos időkereteket, mert a gyerekeknek a virtuális élmények mellett óriási szükségük van a homokozásra, a rajzolásra és a szabadban futkározásra is.A túlzott képernyőhasználat hátulütőiről is sokat hallani, hiszen a villódzó fények és a gyors vágások bizony megnehezíthetik a kicsik elalvását és a koncentrációt. Ugyanakkor kár lenne teljesen elzárni a gyerekeket ez elől a világló tény elől, hiszen mire iskolába mennek, a digitális eszközök használata természetes része lesz az életüknek. A cél tehát nem a tiltás, hanem az egyensúly megtalálása, hogy a technológia jó szolgálatot tegyen, ne pedig átvegye az irányítást a családi élet felett.a legszebb az egészben az, hogy a gyerekek kíváncsiságát a legjobban a mi saját példánkon keresztül lehet terelgetni. Ha látják, hogy a szülő is leteszi a telefont, amikor együtt játszanak, akkor ők is könnyebben elengedik a tablettel való rohangálást. Így a digitális írástudás nem egy újabb stresszforrás lesz a családban, hanem egy olyan készség, amit lépésről lépésre, közösen sajátítunk el a békés mindennapok során.

SZAKÁL ÉS JÉZUS BARÁTAIM

--------------Aztán ott van Jézus, a másik barátom.Igen, ez a beceneve.Már maga a név is mosolyt csal az ember arcára.De aki ismer minket, tudja, hogy ezek mögött a becenevek mögött hús-vér emberek vannak, saját történetekkel, hibákkal, nevetésekkel, gondokkal és emlékekkel.Mi sem voltunk mindig tökéletesek.Nem is kellett annak lennünk.

A barátság éppen attól igazi, hogy nem tökéletes emberek kapaszkodnak egymásba, hanem olyanok, akik elfogadják egymást olyannak, amilyenek.Az évek pedig közben mennek.Egyik barát itt él, a másik máshol.Az egyiknek családja lesz, a másiknak megváltozik az élete.A koncertekből emlékek lesznek.A nagy nevetésekből történetek.A régi fényképekből pedig egyszer csak egy darab múlt.De van valami, amit az idő nem tud elvenni.Az emlék.Néha elég egy régi dal.Egy ismerős arc.Egy koncert plakátja.Egy üveg pálinka.És máris ott vagyunk újra.Ott állunk a régi barátok mellett.Fiatalabban.Hangosabban.nevetve.És egy pillanatra megint minden olyan, mint régen.Szakál, Jézus…Ha egyszer majd visszanézek az életemre, nem az fog számítani, hány tárgyam volt, mennyi minden vett körül.Hanem azok az emberek, akikkel valódi pillanatokat éltem át.Akikkel lehetett hülyéskedni.Akikkel lehetett hallgatni.Akikkel lehetett vitatkozni.Akikkel lehetett egy koncerten együtt ordítani a zenével.És akikre évek múlva is úgy gondolok:„Igen… ő a barátom volt.”Mert az életben sok emberrel találkozunk.Néhányan csak elmennek mellettünk.Néhányan egy időre maradnak.De nagyon kevesen vannak, akikből emlék lesz a szívünkben.És amikor egyszer már nem leszünk itt, talán csak ennyi marad utánunk:egy név,egy fénykép,egy történet,egy nevetés valaki emlékezetében.Ezért örülök, hogy voltak ilyen barátaim.Szakál.Jézus.És mindazok, akik valamikor mellettem táncoltak egy kicsit ezen a furcsa, gyönyörű életen.Mert végül nem az számít, milyen hosszú volt a tánc.Hanem hogy kikkel táncoltunk.És ha egyszer elhallgat a zene, én akkor is tudni fogom:ezek a barátságok nem értek véget.Csak beköltöztek az emlékeim közé.És amíg emlékszem rájuk, addig egy kicsit még mindig együtt vagyunk.AZ ÉLET EGY TÁNC.A BARÁTOK PEDIG AZOK, AKIK MELLETTÜNK TÁNCOLNAK, AMÍG SZÓL A ZENE.

AMIKOR MEGÉRINTJŰK A CSILLAGOT

AMIKOR MEGÉRINTJÜK A CSILLAGOT ---Egy gyönyörű nő áll a végtelen előtt, és az ujjával megérint egy ragyogó csillagot.Talán csak egy kép.De nekem ennél sokkal több.Az ember egész életében keres valamit. Egy helyet, egy embert, egy pillanatot, egy kis fényt, ami megmutatja, hogy érdemes továbbmenni.s néha elég egyetlen érintés.Megérinteni azt a csillagot, amely messziről világít felénk, és azt mondani:Igen, még itt vagyok. Még látom a fényt.Lehet, hogy a csillagok nagyon messze vannak tőlünk, de az álmaink néha közelebb vannak, mint gondolnánk.Az élet pedig egy tánc.Van, amikor sötétben táncolunk, és van, amikor egyetlen csillag mutatja az utat.Én pedig mindig azt mondom:Amíg látjuk a fényt, addig van miért továbbmenni.