Jézus keresztre feszítése és temetése. Jézus halála a kereszten nyilvános kivégzés volt, a kínzás és halálbüntetés elterjedt formája. A római uralom évszázadok óta használta. A Jézus elleni vád istenkáromlás volt (mert Istennek mondta magát). Jézus viszont azt mondta, hogy mindez azért történik, hogy a bűneinkért fizessen. Jézust többágú korbáccsal korbácsolták meg, aminek fém- vagy csontdarabok álltak ki a végéből. A fejére hosszú tüskékből álló koronát erőltettek, hogy gúnyt űzzenek belőle. Arra kényszerítették, hogy gyalog jusson el egy Jeruzsálemen kívüli vesztőhelyre. Fakeresztre helyezték, amihez hozzászögelték a kezét és a lábfejét. Addig lógott rajta, míg meg nem halt. Az oldalába lándzsát szúrtak, hogy megbizonyosodjanak a haláláról. Miután Jézus testét levették a keresztről, múmiaszerű gyolcsokba tekerték, amiket kb. 30 kiló nyúlós, nedves fűszeres kenettel borítottak. --------A testét egy tömör sziklasírba helyezték és egy nagy követ görgettek oda, hogy elzárja a bejáratot. Mindenki tudta, hogy Jézus azt mondta, három nap múlva fel fog támadni a halálból. Így egy jól képzett római katonákból álló őrséget állítottak a sírhoz. Hivatalos római pecsétet is helyeztek a sír külső részére, ami kifejezte, hogy a terület a római állam tulajdona. Három nappal később a sír üres volt Mindezek ellenére a követ, ami korábban a sírt lezárta, három nappal később egy lejtőn találták meg, kicsit arrébb a sírtól. A test eltűnt. Csak a halotti gyolcsokat találták meg a sírban, az eredeti helyen, de a test nélkül.------- Fontos megjegyezni, hogy Jézus kritikusai és követői is egyetértenek abban, hogy a sír üres volt és a test hiányzott onnan. Az elsőként szárnyra kapó magyarázat az volt, hogy a tanítványok ellopták a testet, amíg az őrök aludtak. Ennek azonban kevés értelme van. Az őrség magasan képzett római katonákból állt, akik tudták, hogy a szolgálat ideje alatti elalvás büntetése: halál. Ezenkívül mindegyik tanítványt (együtt és külön-külön is) megkínozták és mártírságra jutatták, amiért azt hirdették, hogy Jézus életben van és feltámadt a halálból. Az emberek lehet, hogy meghalnának egy olyan dologért, amit igaznak hisznek, még ha az hazugság is. Viszont nem halnak meg egy olyan valamiért, amiről pontosan tudják, hogy hazugság. Ha az ember valamikor is biztosan igazat mond, akkor a halálos ágyán. Lehet, hogy a hatóságok vitték el a testet? Hiszen ők feszítették keresztre Jézust, hogy az emberek ne higgyenek benne! Ez a magyarázat sem áll túl erős lábakon: ha náluk lett volna Krisztus teste, akkor egyszerűen körbejárhattak volna vele Jeruzsálem utcáin. ---------Egy csapással elfojthatták volna a kereszténységet még a bölcsőjében. Az, hogy nem tették ezt, ékesen bizonyítja, hogy nem volt náluk a test. Egy másik elmélet, hogy az elhatalmasodó gyász által megzavart nők a hajnali derengésben rossz irányba mentek és más sírhoz lyukadtak ki. Elkeseredésükben azt képzelték, Krisztus feltámadt, mivel a sír üres volt. De megint csak, ha a nők rossz sírhoz mentek, akkor a főpapok miért nem mentek el egyszerűen a helyes sírhoz és mutatták fel a testet? „Az emberek lehet, hogy meghalnának egy olyan dologért, amit igaznak hisznek. Viszont nem halnak meg egy olyan valamiért, amiről pontosan tudják, hogy hazugság.” Egy másik lehetőség az „ájulás elmélet.” E szerint a nézet szerint Krisztus valójában nem halt meg. Tévesen halottnak hitték, pedig csak eszméletét vesztette a kimerüléstől, fájdalomtól és vérveszteségtől, a sír hűvösében pedig feléledt. (Ehhez át kell siklani azon a tényen, hogy az oldalába lándzsát szúrtak, hogy orvosilag meggyőződjenek a haláláról.) De tegyük fel egy pillanatra, hogy Jézus csak eszméletét vesztette és élve eltemették. Lehetséges-e, hogy három napot túlélt egy nyirkos sírban élelem, víz vagy bármiféle ellátás nélkül? Lett volna ereje, hogy kiszabadítsa magát a halotti leplekből, eltolja a sír bejáratából a súlyos követ, legyűrje a római őrséget és kilométereket sétáljon szögekkel átütött lábbal? Azután pedig megjelenjen, mint „az élet fejedelme”? Ennek is kevés értelme van. Ugyanakkor nem az üres sír volt az, ami meggyőzte Jézus követőit az istenségéről. Nem csak egy üres sír. A tanítványokat önmagában nem az üres sír győzte meg arról, hogy Jézus tényleg feltámadt a halálból, él és ő Isten. Ami meggyőzte őket, az a számos alkalom, amikor Jézus megjelent személyesen, testben, majd például evett és beszélgetett velük. Lukács, az egyik evangélista ezt mondja Jézusról: „sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól.
Amikor megérkezünk a másik dimenzióba A szellemi hagyományok szerint, a halál pillanatában senki sincs egyedül, még akkor sem, ha így érezzük. Ahogy születésünkkor is várnak ránk itt, úgy a halál pillanatában is vannak segítők körülöttünk. De kik ők, és mit tesznek értünk? Mindenkiért, aki természetes halállal hal meg, a gondviselés segítőket küld abból a szférából, ahová az illető majd tartozni fog. “Odafönt”, a szférákban már tudják, hogy ez vagy az az ismerős, rokon hamarosan “megérkezik”, s kísérőt küldenek érte, aki elvezeti új otthonába. Rokon vagy barát áll mellénk A kísérők már a haldoklás során is jelen vannak. Ezt a kíséretet vagy érzékeli az elhunyt lelke, vagy nem, de ez mindenkinek kijár. Ha a lélek „elájult”, akkor a felocsúdása után látja meg segítőit. Amennyiben már a haldoklás folyamán érzékelte őket – ami igen gyakori – ,könnyen át tud velük menni a szférákba.------- Ha valaki súlyos cselekedeteket követett el az életben, akkor nem kellemes kísérők várják, akik valamelyik alsó szférába viszik. Ennél az átvezetésnél az elhunytnak nincsen szabad akarata, nem tud máshová menni, mint ahová tartozik. A rezonancia törvénye – a hasonló hasonlót vonz – fogja őt a neki megfelelő világba szállítani, azaz a földi életben kialakított belső, lelki minőség szabja meg az új életet. A többség nem követ el ugyan életellenes cselekedeteket, de nem is szent, ezért az asztrális világban lévő alsó szférába kerül halála után. Ezen belül is vannak kellemetlen és kellemes helyek, ahová a lelket általában egy már korábban elhunyt rokona vagy barátja vezeti el. A segítők egyik legfontosabb feladata, hogy a lelket felvilágosítsák arról, hogy már meghalt.-------- Ezt nem könnyű keresztülvinni, hiszen amíg a lélek nem szakadt el teljesen a földi világtól, addig egyrészt kába állapotban van, másrészt meg van róla győződve, hogy él; hiszen van teste. Mi is az a szféra? A szféra szó hétköznapi jelentése: égbolt, légkör, hatáskör. A spirituális irodalomban azonban a Föld és a Nap között elhelyezkedő “légköri gyűrűket” jelenti, ahol szellemi lények, azaz fizikai test nélküli teremtmények élnek. Más megfogalmazásban, két földi inkarnáció között az ember többnyire e szférák valamelyikében él, s onnan indul következő földi testet öltésére is.------ E fogalmat azonban ki kell tágítanunk, hiszen a szférákban – különösen a felsőkben – nemcsak a földi útjukat járó lelkek élnek, hanem az anyagból már kiemelkedett, ám a tökéletességet még el nem ért, igen fejlett lelkek is. Fontos a halál tudatosítása A földi test végleges elhagyásával a lélek átkerül a szellemi világba. Amíg azonban nem tudatosul benne, hogy meghalt, és amíg a földi energiák teljes mértékben le nem oldódtak róla, addig nem fedezi fel, hogy hol van. Itt ismét látjuk, hogy a tudatosság milyen fontos. Annak az erőnek, amely egy lelket a Földhöz köt, a halál után le kellene oldódnia, hogy a lélek elhelyezkedhessen a szellemi világban.--------- Ha azonban túlzottan ragaszkodik a földi élethez, akkor ez a földi kötelék nem tud leoldódni, ami pedig egy “se itt, se ott” állapotot idéz elő, ahol a lélek igen sokat szenved. Ők rendszerint nem tudtak felkészülni a halálra, ezért nagy megrázkódtatás, ha rájönnek, hogy már “nem élnek”, és nehezen fogják fel, hogy egy másik világban vannak.-------- A helyzetet nehezíti, hogy a lélek a halál után többnyire az asztrális világba kerül. Itt minden asztrális anyagból van: a környezet és az itt élő lelkek testei is. Ezért mindent ugyanolyan valósnak egyforma anyagból valónak tapasztal, mint az életében. A követ keménynek, a vizet folyékonynak, a napsütést melegnek érzi, így sokáig fel sem merül benne a kérdés, hogy hol van. Csak idővel, amikor néhány furcsaságot észlel, merül fel benne némi kétely hollétével kapcsolatban. Ekkor tudja elfogadni a segítők felvilágosítását, s csak ezután tud beilleszkedni az új világba.
A Faceebok üzenőlapján olvastam a szomorú hírt(Ha lenne rá szó....Amellyel felfogható...Egy életerős 28 éves lány aki nem adta fel és végig küzdött..) és a You Tube-on megnéztem a videót,a videót látva eldöntöttem írok egy blogban Ágiról.----- A családot nagyon jól ismerem ,az édesapa hosszú éven át munkatársam volt. Emlékszem milyen boldogan közölte a hírt anno ,lányom született Ágnes. Láttam Őt csacsogó majd cserfes kislányként,és láttam,gyönyörű szép felnőtt lányként. Nagyon vidám barátkozó őszinte ember volt.Sikerült párt találnia.Sajnos a házassága nem sikerült,elváltak.Az édesanyjával többször is beszélgettünk családról az életről.Nemrég az édesapát meglátogattam jelenlegi munkahelyén és örömmel közölte Ő már boldog (a fiának van gyereke)nagyapa.------A sors szomorú véget szánt számára,megtámadta szervezetét egy vírus,amely halálát okozta.Az élet megy tovább de emléke örökre megmarad. Ne féljetek még itt vagyok, testem csak mi elhagyott, lelkem csendben tovaszállt, nem is éreztem, nem is fájt! barátaim. NYUGODJÁL BÉKÉBEN.
Több közösségi oldalnak tagja vagyok és látom az üzenő falat,ahol a tinik üzennek, elég keményen valóságosan nem szépítik a mondanivalót.Kialakult a fiatalok között egy modern szleng nyelv( áááááááá gecc zsííííííííííííííííír:D,öhöööööööö: $:DDDD,reméljüük.:Dxddddd ).A mai felnőttek számára érthetetlen.Aztán hogy miket küldenek egymásnak mobiljukon( névtelen statisztika 12-17 éves( 40 százaléka nemi szervéről készült fotók küldése)------A mi időnkben is volt szleng nyelv amit használtunk( bélás-két forint,tuja-villamos és még sok más) és szüleik ugyanúgy nem értették mit mondunk.Olvastam egy tini blogját,ѕιpмle вlog вy : w i w i e n n .( Szall ma Szobakalácsnál.:DDD
Legfontosabb.:D -> Heanitasütiihonmarad.?xD henii.: hehehe.xDDD
Hazaafele.:DDD
Sziia Henii.:D
Sziia Barbii.:D
Sziia Vivii.:D
én.: ööhm cső.xDD.:D
ennyi röviiden.de ááh full zorall wolt.:DDD
többet nem megyek abba a cipőbe gecc.xD
jóó tudom én wálasztottam.:D
de akkor is jóó.:D:$
ezasokszmájlii.xDDD
hanem lett wna benn a tanár akk adtam wna nekii egy tockost.:D xDD
ennyii.(: asszem.:D
most msn.:D de nincskedwem.:D xD
hnap szünetwáháá.*-*xD
nhamcső.:D
henaitasütiihonmarad?xD !! ( : ) megkértem kis barátomat Erikát fordítson nekem mert felét sem értettem mit mond és küldtem egy hozzászólást(1 megjegyzés:
Ensiferum999 írta...
Hi Vivi megnéztem blogodat igazi mai tini laza story-k,a mai szlenggel,klasszak a fotóid ez is és az iwiw-es is. TETSZIK A BEMUTATKOZÁSOD---word -ba elraktam majd 5 év múlva értékeled?!(megmosolyogva).VÁLTOZIK A VILÁG..vagy már öreg vagyok... A MAI TINIK KEDVENCE AZAHRIAH-A NŐVÉREM UNOKÁJA HATODIKOS ÉS KÍVÜLRŐL FUJJA A SZÁMAIT-MINDENKIT LENYOMOTT NÉZETTSÉGBEN, A KONCERTJEIN 3 SZOR TÖLTÖTTE MEG A PAP LÁSZLÓ ARÉNÁT
A francia nyelv érzéki és szép,csodálatos itt egy néhány válogatott videó kedvenceimből Merci beaucoup !
ca fait tres plaisir !
pour la reprise en fait, j'ai mis qu'elle était de Natasha Atlas parce que j'ai utilisé son play back oriental, mais c'est vrai que la chanson est de Francoise Hardy ! et les paroles sont si belles, on la lui doit !
A mai nap meglátogattam egyik barátomat,majd kikísért és akkor találkoztam a kislánnyal Lilivel.Gyerek kerékpárját tolva jöttek a nagymamával,illedelmesen köszönt kedves kis hangjával( sokszor volt már a nagyinál,de most találkoztunk először.)------Ami meglepett a gyermeki bája,természetes szépsége, ami ragyogott,( az anyukája is nagyon szép lány volt,gyerekként) kis szőke fürtjei kilógtak a sapka alól. A beszéde választékos (budapesti kislány)kissé felnőttes( mert szülei nagymamája akként kezelik ). Beszélgetni kezdtünk elmondta nagyon szeret itt lenni a litki nagyinál és még lovagolni is szokott a Fényes majorban.-------Vannak állatok, és jó levegő van.A nagymama( 77éves,özvegy egyedül él) szeme fénye Lili,láttam milyen szoros kapcsolat van közöttük.A falusi életnek is megvan a maga varázsa,szépsége és ezt a kislány érzi.Egyedüli gyerek ám nincs elkényeztetve,és tájékozott sok mindenben,elmesélte otthon van internetjük.A gyermekkori élmények fontosak az életünk során mert formálják egyéniségünket és érték rendünket.Az unoka pedig a nagymamát fiatalon tartja.Ha tehetjük nyaraltassuk itt unokáinkat,Ő már biztos nem fog lila tehenet rajzolni mint a többi gyerek a csoki reklámban.Mert megtapasztalja a valós falusi életet.
Ma kerékpárral meglátogattam nyugdíjas pedagógus barátomat,Kisvárdán.A várostól 2 km-re láttam meg a két kiskutyát,az útmenti árokban, hirtelen úgy tűnt messziről mintha elaludtak volna, ám közelebb érve láttam már csak a test maradt a lélek eltávozott.Nem tudom milyen ember az aki megöli és kidobja őket az árokba,az ember GONOSZ, benne nem bízom,De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.
Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.
Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.
Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.
Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;
Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.
Kezeim közt folynak el Az idő homokszemei. - arctalan napok, hónapok - Mennydörgő dühöm közepette Töröm, zúzom, harapom, A megmaradt perceket, Szemem előtt semmivé váló, Egykor reményteljes terveket. Félbe hagyott verseket... Ujjaim közt folynak el Az utolsó gondolatok. - titkos álmaim, vágyaim - Megsárgult, gyűrött papiroson, Tinta-tenger habjain Merül alá a mélybe Az utolsó nap alkonyatán Az elmúlást idéző éjben. Mint szavaim a szélben...
Tegnap Nyíregyházán ellátogattam a Római katolikus templomba,a téren egy turista busz állt tele külföldi vendéggel Olaszok voltak.Beléptem a templomba és ott láttam meg Attilát a kis oltárnál térdepelve imádkozott.A templom gyönyörű a turistákkal együtt én is készítettem fényképet. Majd láttam befejezte az imát és kis tálkáját kitéve ott állt,nem kért tőlem sem és mástól sem pénzt,nem erőszakoskodott.------- Megjelent a templom gondnok egy idősebb asszonnyal és el akarták zavarni a templomból( szégyelték a külföldiektől hogy koldul),itt már közbeléptem.Ránéztem az asszonyra és mondtam az Úr azt tanítja ne ítélkezzetek a megbocsátás járja át szívetek. Isten háza mindenki előtt nyitva áll,ez az ember nem vétett semmit mi a bűne hogy szegény?Majd közöltem a nővel, a napokban nagy fájdalom érte..megdöbbent mert két napja meghalt a férje és ekkor békén hagyták.A templom előtt egy órát beszéltem Attilával------ Elmondta nagyon nehéz sorsa van,(de éreztem igaz ember),az évszázados fájdalom elnyomottság,sugárzik szeméből..Pista nem akarok lopni..rabolni..kiteszem a kis tálkámat és aki akar az ad..megalázó számomra is..nincs munka dolgoznék..remélem a jó isten magához szólít,beteg vagyok..megbékéltem már a halállal,csak a gyerekeimet sajnálom itt hagyni.-------Megígértem vannak kapcsolataim és szerzek valami munkát...mert ő is szeretne boldogulni..a közeli büfében jóllakattam hiszen reszketett a hidegtől a sors más utat rendel van aki azt sem tudja már mennyi pénze vagyona van míg millióan éheznek. "Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az Ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy;
vessződ és botod megvigasztal engem.
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára.
Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér
életem minden napján,
s az Úr házában lakom egész életemben."
Bolyongok egyedül a jól ismert utcákon,
Nem is olyan régen még Veled együtt jártunk itt.
Felettem a kék ég, mely mindig mellettem állt...
Boldogság, öröm, fájdalom, szomorúság,
Előtte tényleg nincs titkom!
Milyen hatalmas is ez az ég!
Végtelen, mint a kedvesség a szívedben...
Végtelen, mint ez az érzés itt bennem,
Melyet még most is Irántad érzek!
A szellő gyengéden süvít végig a városon,
Hangodat hallom a távolból...
Tudom, hogy csak hazugság volt az egész,
Csak egy mese, melyet magamban kreáltam,
De itt az ideje, hogy vége legyen!
Eszembe jutnak a szavaid, a történeted,
Ha akkor bátor vagyok, és megölellek...
Magam előtt látom kedves mosolyod,
Félek, hogy többé már soha sem láthatom!
Szomorú vagyok, kedvetlen, mindenütt idegen,
Miért kellett találkoznom Veled,
Ha csak ilyen vége lehet?
Mégis, amikor behunyom a szemem,
A fájdalmas emlékek kedvessé válnak nekem!
A kék ég mindig ott állt mellettem,
És én mégis csak a könnyeimmel fizetek...
Új felhők jöttek és mentek...
Mint az emberek, kiket a Sors az utamba vezetett...
Őszintén örülök, hogy megismerhettelek!
Szerettelek volna megtanítani Téged újra élni!
Megtaníthattalak volna újra bízni, őszintén nevetni!
Meggyógyítottam volna a lelkedet...
Annyi tervem lett volna még Veled!
Talán csak hazugság volt az a mosoly,
De én ezt örökké a szívemben őrzöm majd!
A könnyeim még mindig csak jönnek...
Ha egyszer az életben még újra láthatnálak,
Mosollyal az arcomon ölelnélek szorosan Téged!
MOST NE
most ne mozdulj
rögzítsük magunkhoz
ezt a pillanatot
odakinn a sötétben
falnak dől a magány
és zsebre dugott kézzel
a halál őrzi az éjszakát
csak egymás ölében
vagyunk otthon
nézd:
csillagok kapaszkodnak
a függönyön
a nyugalom ringó csónakja
hintázik a pillanat hullámain
(érintésem alszik bőrödön)
pszt...
- -----csak nagyon halkan -
szagot kapott a gyilkos éj
alvadt árnyaival kúszik a falra
de nem kell félned:
itt vagyok
csak most ne beszélj
(én is hallgatok)
hintázik a pillanat hullámain
(érintésem alszik bőrödön)
pszt...
- csak nagyon halkan -
szagot kapott a gyilkos éj
alvadt árnyaival kúszik a falra
de nem kell félned:
itt vagyok
csak most ne beszélj
(én is hallgatok)
A Bulge-i csata a második világháború egyik utolsó német offenzívája volt. Az Ardennek szektorában váratlanul érte az amerikai hadsereget, de végül a szövetségesek győzedelmeskedtek. De vajon volt-e esélye az Unternehmen Wacht am Rheinnek („Rajnaőrség hadművelete”) a sikerre és Antwerpen elérésére?
Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – ChatGPT-vel).
Feliratkozás az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk. -------A köznapi nyelvben több külön jelentésben használják:
A mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül képes legyen válaszolni környezeti behatásokra (automatizáltság) – az egyszerű szoftverágens ilyen;
A mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, még ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmus is húzódik meg (TI szimuláltság – ilyen értelemben beszélhetünk pl. a számítógépes játékok gép irányította karaktereinek „intelligenciájáról”);
Végül, a mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás) – ez utóbbi jelentés az, ami a modern MI-kutatásban előtérbe került, és jelenleg az MI fogalmával legjobban azonosítható.-------
Bár a mesterséges intelligencia a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel. Egy olyan tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni. A mesterségesintelligencia-rendszereket napjainkban elterjedten használják a gazdaság- és orvostudományban, a tervezésben, a katonaságnál, sok elterjedt számítógépes programban és videójátékban, de az online szövegírásban is.-------
Alan Turing volt az első, aki komolyabb kutatást végzett a mesterséges intelligenciáról, 1956-ban lett komoly akadémiai diszciplína. Több alkalommal is volt optimizmus az iparágban, amit viszont az úgynevezett „mesterséges intelligencia tele” követett, az 1960-as évektől a 2000-es évekig.[2][3][4] A támogatottsága ismét megemelkedett, mikor 2012-ben a mély tanulás technikája átlépett minden korábbi MI-technológiát.[3][5][6] A 2020-as elején érkezett el végül a mesterséges intelligencia tavasza, mikor főleg amerikai cégek kiemelkedő sikert értek el technológiájukkal.-------
A mesterséges intelligencia használata nagy hatással van a 21. században, társadalmi és gazdasági változásokat hozva, befolyásolva a munkapiacot, egészségügyet, több különböző iparágat (leginkább automatizálás szempontjából), oktatást és megkönnyítve a dezinformációt. Ennek következtében többen is megkérdőjelezték a mesterséges intelligencia etikai hatását és veszélyeit, amit követően több országban és régióban is bevezettek korlátozásokat.
Ma a szokásos módon autó stoppal,egy idős házaspár vett fel, temetésre mentek Nyírturára. Láttam milyen szoros kapcsolat van kötük közel a 80-hoz,beszélgettünk életről hivatásról halálról. Nyírturán bementem a helyi postára és az egyik hölgy,csekket fizezett be és megkérdeztem Nyíregyházára megy, és hogy el vinne e?. Sérült gyerekeket tanító tanárnéni ,beszélgettünk hivatásáról és 20 percen belűl már a városban voltunk. A városi temetőnél kiszáltam megköszönve kedvességét és szép napot kívántam.------ A temető hatalmas és bejártam érdekes és régí sírokat keresve,fotóztam és beszélgettem a sírokat látogatókkal.A temetőnek van egy hangulata átéljük egy kicsit a múltat és elgondolkodunk az élet dolgain ,mert valamikor Ők is tanárok,jogászok,családtagok, dolgozó emberek voltak és már csak itt ott elmosódva olvasunk pár sort róluk.----- A kirpták egész dinasztiák nyughelye,a központi ravatalozóban temetés volt sok végtisztességet adó emberrel.Majd bementem a városközpontban és a sétáló utca padján ülő egy gyerekes anyukával beszélgettem,ebédidejében kicsit napozott.-----Haza egy kedves fiatal emberrel jöttem Nyirtasig szüleit ment meglátogatni,út javítás van a telepűlés eltt és a piros lámpánál átültem egy Man kamionba egy Nyizsnijnovgorodba tartó fiatal emberhez és Oroszul beszélgettünk ,lánya Natasa nyolc éves felesége tanitónő kézzel lábbalmagyarázva megértettük egymást,majd a Fényeslitke elágazásnál megköszöntem hogy elhozot és dászvdányiá... elköszöntem felírtam blog elérhetőségem és mondta paszmatrity..megnézem,egy kézfogással búcsúztam jó utat kívánva.
Ő vitt első nap az óvodába és se szó, se beszéd, „magamra hagyott”. Egy kisgyerek minden gyűlöletét és elkeseredését zúdítottam rá hazafelé menet. Aztán minden reggel ő kísért a buszhoz. Évekkel később is a kapuban várt, amikor az iskolából jöttem, még a gimnáziumi évek alatt is. Izgatottan topogott az utcán akkor is, amikor már a munkahelyemről érkeztem: „– Jó volt? Szeretnek? Szereted a munkádat? Megérted a külföldieket?” – Efféléket kérdezett. Szeretett volna eljönni hozzám Kaposvárra a kollégiumba, Siófokra az üdülőbe, Budapestre az albérletbe. Mindig mellettem akart lenni. Részben, mert szeretett engem, részben, mert szeretett csavarogni. Sokszor terhes volt a ragaszkodása, ma pedig fáj, hogy nincs.---------------- A nagymamám nem volt „szívbajos”. Hajnali hatkor bejött a szobámba és felébresztett, csak mert kíváncsi volt, otthon vagyok-e. Máskor kopogás nélkül rontott be, ha éppen kettesben szerettünk volna maradni a barátommal. Idős, falusi néni révén, egyedüli elfogadott kapcsolat számára a házasság volt. Egyszer azt kérdezte: „– Mikor akarnak megkérni téged? Elmehetek hozzád lakni, ha férjhez mész?” Máskor azt tanácsolta, ne is menjek férjhez, legalább állandóan mellette leszek. Ehhez képest alig voltam mellette…---------- Tavasztól őszig virágoskertet varázsolt a szobámba, tudta, mennyire szeretem, ha mindig sok-sok friss virág vesz körül. Állandóan a szomszédokat járta, akik kicsit hóbortosnak nézték, de azért mindig jó szívvel adtak, hol tulipán, hol aranyesőt, hol labdarózsát. A nagymamám agyér-elmeszesedésben szenvedett, ami az idő múlásával egyre súlyosbodott. Néha furcsa dolgokat mesélt számomra ismeretlen emberekről, de ilyenkor olyan aranyos volt! Már hetvenen felül még „cifra tutyit” kötött az unokáinak (nekünk!) és a dédunokáinak.--------- A nagymamám a kiskonyhában lakott, az udvar hátsó részében, az volt az ő birodalma. Egy éjjel leesett az ágyról, nem vettük észre. Bepisilt és reggelig a hideg kövön feküdt. Nagyon felfázott. Azután rohamosan romlott az állapota. Novemberben elesett, combnyaktöréssel került kórházba, hat hétig feküdt ott. Nagyon lesoványodott, sokszor összefüggéstelenül beszélt. Karácsonyra sem engedték haza, egyedül ő maradt a kórteremben. Egy aranyos nővérke feldíszített neki egy fenyőágat, én egy szentképet és gyümölcsöt raktam alá. A nővérrel karácsonyi dalokat énekeltek, de nem igazán tudta, hogy a szeretet ünnepe van. Látogatáskor először megismert, aztán azt kérdezte: „– Az Erzsikének mit vettetek karácsonyra?” Általában szerették az ott dolgozók, mert sokat fecsegett és kedves butaságokat mondott nekik. „Kislányomnak, drága csillagomnak” szólította őket.------------ Nagyon örültünk, amikor végre hazajöhetett. Elhatároztuk, hogy a hazai környezettől és a finom ennivalóktól majd egykettőre meggyógyul. Evett is jól, visszatért a pirospozsgás szín az arcára. Mindig megdicsérte az ebédet. Én csak keveset találkoztam vele. Többnyire aludt, vagy nem ismert meg. Ha mégis, akkor sírni kezdett a kiszolgáltatottsága miatt. Nem volt könnyű időszak, de reménykedtünk, hogy még néhány évig köztünk lesz. Úgy adott puszit és úgy fogta a kezünket, ahogyan csak egy kicsi gyerek és egy nagyon idős, beteg ember tud ragaszkodni.------------ Hétfőn reggel utaztam vissza Budapestre, nem akartam felébreszteni. Hétvégén nem tudtam hazamenni, a nővérem látogatott meg. Azzal a hírrel érkezett, hogy a „dédi” jól van, ízlett neki a sóspogácsa. A nővérem másnap utazott vissza, hétfőn reggel pedig azzal hívott fel, hogy a mama meghalt. Először el sem hittem. Azóta ezerszer megbántam minden rossz szót, amit neki mondtam. Azóta szeretném elmondani neki, mennyire szeretem, és mennyire hiányzik. Azt kívánom, bárcsak mellette lettem volna végig! Azt kívánom, csak egyetlen napot lenne még köztünk, hogy úgy figyelhessek rá, ahogy mindig is kellett volna. Egy hatalmas űr maradt utána, betölthetetlen. Nem hallom a csoszogását, a köhögését, a szuszogását. Üres az ágya, a fogason ott lóg még néhány ruhája. Azóta minden idős néniben látni vélem őt.--------- Mama! Remélem, odafent nagyon boldog vagy! Én idelentről küldöm szívem minden szeretetét (nem csak) Anyák napja alkalmából.
Ha valaki megkérdezné tőlem, ki vagyok, talán nem is tudnék egyetlen mondattal válaszolni.Egy ember vagyok, aki sok mindent megélt. Voltak k...
