FOLYTATÁS VAGY SZAKÍTÁS

Sokak szerint ha egy kapcsolat válságba kerül, a legjobb megoldás a szakítás. De mi történik akkor, ha még mindketten szerelmesek a másikba, csak épp sok kicsi sokra megy alapon összevesznek minden apróságon? Ha mindketten majd' belehalnának a szakításba, de mégis folyton veszekszenek, olyankor jön jól a szünet. Folytatás vagy szakítás? Sokan mondták már, hogy ha egy kapcsolat nem működik, teljesen fölösleges a szünet, illetve ha már szünetet kell beiktatni, a kapcsolat már sohasem fog jól működni. Néha úgy érzem, én vagyok az egyetlen, aki nem bánta meg, és akinek bejött. A kapcsolatom nem lett olyan, mint volt. SOKKAL JOBB LETT! -------- Féltékenység, folyamatos ellenőrizgetés, detektíveskedés, tiltás. Ez mind olyan tényező, amit bár rövid távon az ember eltűr a párjától, hosszú távon viszont már meg tudna őrülni tőlük. Ezt mind a saját bőrömön tapasztaltam. Egy nehéz időszak volt az életemben, mikor jött a Herceg fehér lovon. Szakított velem az előző barátom, akivel minden a legnagyobb rendben haladt, és egy teljesen váratlan pillanatban - minden magyarázat nélkül - szakított velem. A mai napig sem tudom, miért tette. De most már nem is lényeges. Minden barátom és barátnőm hívott, hogy menjek velük bulizni, esetleg pasizni. Nem. Még nem állok rá készen. 3 hónap alatt nagyon sok mindent átéltem, boldog voltam, aztán mindennek vége szakadt. Ha más azt mondta, hogy 3 hónapig járt a pasijával, és szerelmes lett belé, kiröhögtem. Vele szerelem volt, első látásra. És bár magamon is csodálkoztam, az a 3 hónap után szenvedtem, mint egy kutya... Felhívott egy barátnőm, akivel talán 2 évig nem találkoztunk. - Gyere Zsuzsa, olyan rég találkoztunk már, bemegyünk a városba, és egy jót dumcsizunk. - mondta a telefonba vidáman. Örültem, hogy hallottam a hangját. Tényleg régen találkoztunk.------------- 2019. október 8-a volt. Szolidan öltöztem fel, minimális sminkkel elindultam a városközpontba. Találkoztam K.-val. Látta kisírt szemeimet. Rákérdezett, mi történt. - Nem tudod? Hát nem ezért hívtál fel, nem ezért találkoztunk, hogy kisírjam magam, és te megvígasztalj? -, majd mikor mondta, hogy 2 éve nem tud rólam semmit, elmeséltem neki mindent. Belemerültünk a beszélgetésbe, mikor észrevettem, hogy a buszmegálló felé vettük az irányt. Péntek este volt, a buszmegállón sok-sok fiatal várta a diszkóba menő buszt. Sunyi mosollyal mondta K., hogy nyugi, nem pasizni megyünk, csak egy picit bulizunk. Nnnna, jó, legyen. Mi is beálltunk a többiek közé várakozni. Aztán egy idő után azt vettem észre, hogy időről időre rákérdez egy-egy pasira, aki elment mellettünk: - Ugye, milyen jó pasi? Tetszik neked az ott, az oszlopnál? Nézd emezt, milyen édes szemei vannak! Hú, nézd amannak a másiknak a mosolyát! - Én meg csak ugyanazt hajtogattam neki. Nem, nem tetszik. Nem érdekel. Nem akarok pasizni. Ne, ne hozz össze vele. Nem akarom. Megérkezett a busz. Ahogy lassan szálltak fel az emberek, megakadt a szemem egy srácon, aki épp előttem szállt fel. Oldalra nézett, motyogott valamit egy haverjának, és nevetett egyet. Teljesen megigézett. - Ezt a pasit bezzeg nem mutattad, mi? Szégyelld magad! - mondtam K.-nak nevetve. - De, mutattam, csak te akkor már nem nézted meg egyiket sem.- mentegetőzött. Beültünk a buszba. Csak a pasi szemeit láttam magam előtt, és azt az édes mosolyt. Épp hogy elindultunk, a busz elejéről felkelt 2 fickó, és beültek mögénk. - Helló lányok, jöttünk csajozni! - mondta az egyik nevetve. K.-val egyszerre hátranéztünk. - Úúúristen, ők azok!- mondtam neki, és nevettem egyet. Hirtelen nagyon jó kedvem lett, az exem eszembe sem jutott. Ott ültek mögöttünk, Ő és a haverja (aki viszont K.-nak tetszett meg). Még a buszon összeismerkedtünk. A számomat is elkérte, amit bár kicsit tolakodónak tartottam, de megadtam neki. Nagyon jól elbeszélgettünk, irtó jó fejnek tűnt a 2 srác. A haver jóvoltából, aki már az elején arra ment, hogy összehozzon bennünket, kiderült, hogy tetszünk egymásnak.--------- Mikor megérkeztünk a diszkóhoz, még nem mentünk be. Kint beszélgettünk az új ismerőseinkkel. :) Beértünk a diszkóba. Beadtam a kabátomat a ruhamegőrzőbe, és mikor elkaptam a kis papírt a számmal, éreztem, hogy valaki puhán fogja a derekamat. Ő volt az. Kellemes bizsergést éreztem a gyomromban. Húzott, hogy menjünk táncolni. Alig fél órával később a karjaiban tartott, és megkaptam tőle az első hossssszú, gyengéd, játékos csókot. Ahogy magához húzott, kezeimet a mellkasára tettem, úgy ölelt át. Éreztem, milyen izmos a hasa és a mellkasa. Hmmm... úgy éreztem, elolvadok... Nem, ő túl jó pasi, biztos nem egy rút kiskacsával akar majd járni. Esetleg az ágyába akar cipelni, de biztos nem én kellek neki hosszú távra. Ilyen és hasonló goldolatok cirkáltak a fejemben. Ez akkor tűnt biztosnak, mikor 2 hét együttjárás után elvitt az ismerősük moteljába. Fájt minden. Sírtam az ex után, viszont eszeveszetten vonzódtam az új páromhoz. Fájt a tudat, hogy csak egy könnyű préda leszek, akit megkap, aztán továbbáll, mint az ex. Ő az első szex után hagyott ott. Pedig nem én voltam a hibás azért, hogy nem tartott tovább 3 percnél... Ott voltunk már a szobában. Elkezdett csókolgatni. Levetkőztettük egymást. Meglepődtem magamon, nem hittem, hogy képes leszek rá. Teljesen elvette az eszem. Nem akartam megtenni, de egyfolytában az járt a fejemben, hogy ha mások a csalódások után képesek érzelemmentesen szexelni, nekem is menni fog. Hát, nem jött össze. Ő nem akarta. Azt mondta, ő ennél többre tart. Elsírtam magam, mondtam neki, hogy ez nem én vagyok, nem értem, mi történik velem. Magához ölelt. Olyan jól esett... Mondtam neki, hogy tudom, hogy csak addig kellek neki, amíg megkap. Erre csodálkozva kérdezte, hogy honnan szedem ezt a marhaságot? Mit tudom én. Érzem. Újra megölelt, és megnyugtatott, hogy nem egy estére kellek neki.--------- Teltek-múltak a hónapok. Bár még soxor eszembe jutott az ex,aki egyik napon jelentkezett. Az a bizonyos nap, az a jelenet, mintha egy romantikus film jelenete lett volna... Eljött értem suli után. Futottam felé, ledobtam a táskámat, és megöleltem. Ő megcsókolt, és egymás ajkain csüngtünk hosszú percekig. Ha nem számoljuk azt az 1 hónapot, amíg külön voltunk, lassan 4 éve, hogy együtt vagyunk. Megváltozott, és én nagyon boldog vagyok vele! Boldogabb, mint valaha!