Végtelen nagy út
Drága kicsi unokáim, egyszer eljön az a nap,
mikor hátamra veszem úti batyumat,
és elindulok azon az úton, ami a végtelenbe ér,
akkor is, ha tudom, innen nincs ki visszatér.------
Batyumba rejtem azokat a szép emlékeket
melyeknek örömperceit együtt éltük meg,
mert azok a percek jelentették a világot nekem,
hisz általuk lelt értelmet az egész életem.------
Nem tudom hová vezet ez a végtelen nagy út,
és milyen lesz az a hely, ahová lépteim eljut,
de azt tudom, bárhová is érek, és bárhol kötök ki,
benneteket nem tudlak elfelejteni.-----
Én, lelkem mélyén őrzöm meg a szép emlékeket,
ott kap minden megélt perc örökös helyet,
így, ha el is kell mennem, nekem az vigasztalást ád,
hogy mindazt mi értékkel bír, vihetem tovább.------
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése