Valamilyen ösztön szerint kiválasztottuk, párunkat elhalmoztuk szerelmünkkel, vágyainkkal, kéjes érzésekkel és két vagy három vagy több gyerekkel és mi voltunk a minta család, minket emlegettek „milyen szépen élnek, x y –ék”. Ma pedig Ő lett a legnagyobb utálatunk tárgya szeretnénk Tőle minél hamarabb MEGSZABADULNI milyen ok-okozatok, vezettek el idáig. Talán az egyik legnehezebb kérdés megvitatása vár ránk. -----Magyarország lakosságának 62 százaléka elvált és ez jelentős szám. És ha csak családonként egy két gyerekkel számolunk sok a válás miatt lelkileg sérült gyerek. Mennyi egymásra mutogatás ál vagy valós sérelmek, és veszekedés, civakodás a tárgyalásokon.---- A bírónő és az ülnökök már közönyös arccal rutinszerűen végzik munkájukat, vagyon megosztás és ami kell.. Hány éjszakán álmatlanul vívódunk miközben a gyerekünk békés álmát alussza a szomszéd szobában és a másik szobában utálatunk tárgya, mert már nem bírunk egy ágyban lenni vele. És hány erőszakos jelenet, tettlegességig fajulva gyerekeink szeme láttára. Váljunk, menjünk, adjak még egy esélyt(és már ki tudja hányadikat ) vagy ne váljunk, maradjunk míg meghozzuk a végső döntést.----- A válásnak ezer oka van mindegyik házasságban más és más és a megélése is változó, szerezzük a mély sebeket. Egyik partner könnyedén veszi míg a másik aki még szeret belerokkan érzelmileg, lefogy és megbetegszik. Mindezek tudatában még is döntenünk kell így vagy úgy hiszen az élet nem áll meg halad tovább a maga nehézségeivel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése