SANCTA NOCTIS HOLY OF THE NIGTH

Bíbor hold hívja a nevünket Fekete csipke éjfél, hideg ezüst levegő Mi vagyunk a varázslat, a seb és a sír Szívek olyanok, mint egy éjféli kórus Nevek hamuban, de lelkek tűzben A sötétséget valami rosszba szövzük Minden zúzódás szent lámpa Minden könnycsepp villámcsapás[mély?] Mi vagyunk az a tűz, amely emlékezik rád Átok megtörése, a szoba újraírása A sötétséget valami újabbá változtatni.