ELMENT A BLUES KIRÁLYA - HOBO BLUES BAND-FULL LIVE

ELMENT A BLUES KIRÁLYA-DEÁK BILL GYULA---- A Blues király elment megpihenni, örökre.Elment a blues királya.Deák Bill Gyula 77 évet élt. Nem csupán a magyar rock- és blues-történelem egyik legmeghatározóbb alakja, hanem egy igazi, hamisítatlan kulturális ikon volt. Az a fajta művész, akinek nincs szüksége mesterséges csillogásra ahhoz, hogy ragyogjon: a hangja, a jelenléte és az őszintesége önmagáért beszél.Amikor színpadra lépett, megszűnt a külvilág, és csak a tiszta, nyers, szívből jövő zene marad. Pályafutása során mindvégig hű maradt a gyökereihez, a kőbányai utcák világához és ahhoz a zenei műfajhoz, amely a szabadságról és a lélek mélyéről szól.Chuck Berry nem véletlenül nevezte őt a „legfeketébb hangú fehér énekesnek” – ebben a jelzőben benne van mindaz a zsenialitás, ami Bill kapitányt egyedivé és megismételhetetlenné teszi. Az István, a király Táltosaként vagy a Hobo Blues Band frontembereként nyújtott alakításai kitörölhetetlenül beégtek a magyar kultúra emlékezetébe.Sokan felteszik a kérdést: egy ilyen kaliberű, országosan ismert és szeretett művész miért nem vált a mai értelemben vett „celebbé”? A válasz Deák Bill Gyula jellemében és művészi hitvallásában rejlik. Gyula soha nem a felszínes hírnévre, hanem a szakmai és emberi hitelességre törekedett.--------- A celebvilág megköveteli a magánélet kiárusítását, a folyamatos kompromisszumokat és a divathullámok megalkuvó követését. Ő ezzel szemben mindig a járt utat választotta: a közönség szeretetét, a koncertek élő varázsát és a megkérdőjelezhetetlen integritást. Számára a siker mércéje nem a bulvárlapok címlapja vagy a televíziós valóságshow-k nézettsége, hanem a megtelt koncerttermek és az a tisztelet, amellyel a rajongói és zenésztársai övezik.Deák Bill Gyula azért nem lett celeb, mert annál sokkal több: ő egy igazi Legenda. Egy olyan ember, aki manírok nélkül, mankójára támaszkodva is óriásként áll a színpadon, és akinek a művészete generációkon átívelő örökség marad. Az életében sosem kapott igazán elismerést, de mégis az élete volt a blues.Köszönjük a zenét, a tartást és a példamutatást!

MEGÉRI JÓNAK LENNI?

MEGÉRI JÓNAK LENNI?---Szerintem igen, megéri jónak lenni, de nem minden áron. A jóság nem azt jelenti, hogy hagyjuk magunkat kihasználni, hanem azt, hogy emberségesek maradunk akkor is, amikor a világ nem mindig az. Sokszor csalódhatunk, ha segítünk másokon, mert nem mindenki értékeli vagy viszonozza a kedvességet. Mégis úgy gondolom, hogy egy mosoly, egy segítő kéz, egy kedves szó vagy egy átadott hely a buszon emberibbé teszi a világot.Nem azért érdemes jónak lenni, mert mindig jutalmat kapunk érte, hanem mert ilyen emberek szeretnénk maradni. A jóság nem gyengeség, hanem erő.A legfontosabb: légy jó, de legyenek határaid is.

AZ ÉLET JÓ ISKOLA-MAGAS TANDIJJAL

AZ ÉLET JÓ ISKOLA-MAGAS TANDIJJAL---Az évek során megtanultam, hogy a kapcsolataink nem egyik napról a másikra változnak meg. Sokszor nem is látjuk, milyen terheket cipel a másik ember, ezért könnyen félreértjük a szavait, tetteit vagy a viselkedését.Az élet megtanít arra, hogy nem minden sérelmet érdemes örökké hordozni. Néha egy váratlan gesztus, egy őszinte bizalom vagy egy csendes pillanat elég ahhoz, hogy más szemmel nézzünk valakire. Ilyenkor rádöbbenünk, hogy a harag sokkal nagyobb teher, mint a megbocsátás.A bizalom ajándék. Ha valaki a titkait bízza ránk, azzal a legértékesebb dolgok egyikét adja. Ezt megbecsülni és megőrizni emberi kötelesség.Az élet iskolájában nincs könnyű vizsga. Hibázunk, csalódunk, megbántanak bennünket, és néha mi is megbántunk másokat. Mégis minden tapasztalat egy újabb lépcsőfok a bölcsesség felé.Talán ez az egyik legfontosabb lecke: megtanulni megbocsátani másoknak, és közben megtanulni kiállni önmagunkért. „

AZ UTOLSÓ MELEG NAPSUGÁR

AZ UTOLSÓ NAPSUGÁR---Parkbéli padot sárguló vadgesztenyelevelek borították, de a lemenő nap még mézszínű fénnyel árasztotta el a fákat. Vénasszonyok nyara volt – az év legbölcsebb, legcsendesebb ráadása.Anna a padon ült, ujjai között ritmusosan jártak a kötőtűk. Nem a tél közeledtét látta az őszben, hanem egy ajándékba kapott, meleg pillanatot.Az utolsó meleg napsugár– Szabad ez a hely? – kérdezte egy halk hang.János állt előtte, kezében kopott kalappal, szemében a délutáni fény lágy tükröződésével.Anna mosolyogva bólintott.Egy darabig némán ültek, miközben körülöttük a levegőben finom, fanyar avarállat és a búcsúzó virágok illata lebegett.A fák között átszűrődő fénysugarak arany porszemekként táncoltak a földön.– Furcsa ez a vénasszonyok nyara – törte meg a csendet János. – Olyan, mint egy szép emlék. Felmelegít, mielőtt átadnánk magunkat a hidegnek.– Szerintem inkább egy második esély – felelte Anna halk szavakkal. – A természet megmutatja, hogy a búcsú előtt is lehet még valami gyönyörű.János a kezét nézte, amelyben benne volt egy egész élet munkája és a magány csendje, mióta elveszítette a feleségét.Anna nem szólt semmit, csak csendes jelenlétével nyújtott menedéket a férfi szomorúságának.Ahogy a nap utolsó, bíborszínű sugarai is eltűntek a horizonton, a levegő hűvössé vált.János felállt, és kabátja gallérját felhajtva mosolygott.– Holnap is eljön, Anna? Hoznék egy kis meleg teát.Anna szemeiben megcsillant a lemenő nap fénye.– Ha a napfény kitart, én is itt leszek, János.A parkot lassan elöntötte az esti szürkület, de a lelkükben megmaradt a fény.

IMA JÉZUSHOZ--JÉZUS,A MEGVÁLTÓ---

IMA JÉZUSHOZ---Ő A KERESZTEN MEGVÁLTÁS IGÉR,MEGBOCSÁTOTT A RÓMAI KATONÁNAK.AKI LÁNDZSÁVAL SZÍVEN SZÚSZURTA,A KÉT LATORNAK,ATYÁM KEZEDBE ADOM A LELKEM.ELVITTE A HÁTÁN A VÍLÁG BÜNEIT. A MEGVÁLTÓ---Jézus Krisztus nem csupán történelmi személy volt, hanem a keresztény hit szerint Isten Fia, aki azért jött a világba, hogy megváltsa az emberiséget. Életével megtanította a szeretet, az irgalom és a megbocsátás útját. A keresztfán vállalt szenvedése és halála által magára vette az emberi bűnök terhét, hogy mindenki számára megnyissa az üdvösség kapuját.Amikor az ember gyenge, elcsüggedt vagy magányos, Jézushoz fordulhat imádságban. Ő meghallgatja a szív csendes sóhaját is.---------- Nem a tökéletes szavakat keresi, hanem az őszinte hitet. Sokszor akkor van a legközelebb hozzánk, amikor úgy érezzük, hogy senki sem ért meg bennünket.A képen a földre boruló alak az emberi lélek elesettségét jelképezheti. Az angyalok emlékeztetnek arra, hogy Isten szeretete még a legsötétebb órákban sem hagy el bennünket. A fentről érkező fény pedig Jézus jelenlétét idézi, aki a sötétségben is világosságot gyújt.Imádság Jézushoz--Uram Jézus Krisztus, Megváltóm és Üdvözítőm, hozzád jövök minden örömömmel és minden fájdalmammal. Amikor elbukom, emelj fel. Amikor félek, adj bátorságot. Amikor magányos vagyok, éreztesd velem szerető jelenlétedet.Köszönöm, hogy a kereszt által megmutattad, milyen végtelen Isten szeretete. Vezesd lépteimet a béke, a hit és a remény útján. Maradj velem ma, holnap és életem minden napján.Ámen."Jézus a remény fénye ott is, ahol az emberi szem már csak sötétséget lát."A földre hullt lélek fölé lehajol az ég, és a fény ott is reményt gyújt, ahol már csak az ima marad.Amikor az ember útja nehézzé válik, amikor a szívét fájdalom, veszteség vagy bizonytalanság tölti meg, Jézus Krisztushoz fordulhat segítségért. Ő nemcsak tanító volt, hanem a Megváltó, aki szeretetével és áldozatával örök példát adott az emberiségnek.A Golgotán vállalt szenvedése nem a vereség jele volt, hanem a győzelemé. A szeretet győzelme a bűn, a gyűlölet és a reménytelenség felett.-------- Feltámadásával megmutatta, hogy a hit erősebb a félelemnél, az élet erősebb a halálnál, és Isten szeretete örökkévaló.Sokan életük legnehezebb pillanataiban találtak vigaszt Krisztus szavaiban. Amikor minden elveszettnek tűnik, Ő akkor is mellettünk áll. Nem ígér könnyű utat, de megígéri, hogy soha nem hagy magunkra bennünket.A hit lángja gyakran a legnagyobb sötétségben ragyog a legerősebben. Jézus a remény világossága, aki utat mutat a megtört szívűeknek, erőt ad a fáradtaknak, és békét azoknak, akik Hozzá fordulnak.„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 11,28) mert a fájdalmon túl a reményt és a megváltás ígéretét is sugallja.Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsidók 13,8)

ENIGMA - MY SELECTION

ROCK BALLADÁK - MY SELECTION

MAGYAR TÁNCDAL -MY SELECTION

MEGALKUDTUNK

MEGALKUDTUNK---Nem is értem, miért félnek az emberek a halálról beszélni. Hiszen amint megszületünk, tudjuk, hogy egyszer majd el kell mennünk. Én úgy gondolok rá, mint egy újabb állomásra az utazásban. Egy helyre, ahonnan talán továbbindulunk egy másik világ felé.Megalkudtunk...Álmomban találkoztam a kaszással.Nem féltem tőle. Nem volt félelmetes alak. Inkább egy törékeny, fáradt öregembernek tűnt. Ott állt az ajtóban, dideregve.Betessékeltem.Kapott egy bögre meleg tejet. – Tudod-e, hogy érted jöttem? – kérdezte.– Látom a kezedben a kaszát. Gondolom, nem véletlenül jöttél. – És mit szólsz hozzá?– Megyek, ha menni kell. De előtte beszélgessünk egy kicsit.Az öreg bólintott. – Nem bánom. Úgyis csak holnap lesz újra dolgom.Ekkor megkérdeztem:– Mondd, mit ismersz ebből a földi életből?– Szinte semmit – felelte.– Láttad már a virágzó rétet? A napfelkeltét? A szélben ringó búzatáblát?– Nem.– És a havas hegycsúcsokat, a vízeséseket vagy az erdők csendjét?– Nem. – Láttad már a szerelmeseket egymáshoz bújni? Egy kisgyermek önfeledt nevetését? Egy anya végtelen szeretetét?Az öreg csak hallgatott, majd megforgatta a bögrét a kezében.– Kaphatnék még egy kis tejet? Töltöttem neki.Aztán megkérdeztem:– Nincs kedved egy kicsit maradni?– De igen – mondta. – Mutasd meg nekem ezt a világot.És mi megalkudtunk.Egész nap együtt jártuk az erdőket, a mezőket és az emberek közé vezető utakat. Látta a küzdelmeket, a fájdalmat, de látta az örömöt, a szerelmet és a reményt is. Estére csendesen megszólalt:– Lassan kezdem érteni, miért nem akartok velem jönni.Aztán hozzátette: – De ha lejár az idő, menni kell.– Tudom – feleltem.Kikísértem az ajtóig.Mielőtt eltűnt volna, még egyszer visszanézett, megemelte a kaszáját, és rám mosolygott.Akkor értettem meg, hogy nem a haláltól félünk igazán.Hanem attól, hogy itt kell hagynunk mindazt, ami miatt érdemes élni.

WONDERFUL INTERESTING-VIDEOS

TELEMEDICIA ÉS TÁVORVOSLÁS

TELEMEDICINA ÉS TÁVORVOSLÁS---Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy orvosi tanácsot vagy vizsgálatot a saját otthonunkból intézzünk. Ma már egyre többen beszélnek orvosukkal videóhíváson keresztül, kérnek online receptet vagy küldik el egészségügyi adataikat digitális eszközök segítségével.A telemedicina, vagyis a távorvoslás az informatika és a modern kommunikációs technológiák segítségével teszi lehetővé az orvosi ellátást távolról. Különösen hasznos lehet azok számára, akik nehezen jutnak el rendelőbe, vagy rendszeres ellenőrzésre szorulnak.Az okoseszközök fejlődésével ma már otthon is mérhető a vérnyomás, a pulzus vagy akár a vércukorszint, az eredmények pedig gyorsan eljuthatnak a kezelőorvoshoz. Ez időt takaríthat meg, és kényelmesebbé teheti az egészségügyi ellátást. Bár a személyes orvosi vizsgálatot nem helyettesítheti minden esetben, a telemedicina fontos kiegészítője lehet a modern egészségügynek. A jövőben várhatóan egyre nagyobb szerepet kap majd abban, hogy az orvosi segítség gyorsabban és könnyebben elérhető legyen mindenki számára."Lehet, hogy a jövő rendelője nem mindig egy épület lesz, hanem egy biztonságos kapcsolat az orvos és a beteg között."

NOSTREDAMUS UTOSÓ SZAVAI

NOSTREDAMUS UTOKSÓ SZAVAI---Nostradamus, eredeti nevén Michel de Nostredame, a 16. századi Franciaország egyik legismertebb orvosa és csillagjósa volt. Bár a legtöbben jóslatai miatt emlékeznek rá, korának művelt tudósai közé tartozott. Orvosként a pestisjárványok idején próbált segíteni az embereken, és számos olyan higiéniai tanácsot adott, amelyek meglepően korszerűnek számítottak. Hírnevét azonban nem az orvostudomány, hanem a titokzatos négysoros versei alapozták meg. Ezekben homályos képekkel és szimbólumokkal próbálta leírni a jövő eseményeit. Írásai akkora figyelmet keltettek, hogy a királyi udvarba is meghívást kapott, és élete utolsó éveit viszonylagos jólétben tölthette. Idős korára egészségi állapota jelentősen megromlott.-------- Köszvény és vízkór gyötörte, mozgása egyre nehezebbé vált. Orvosként pontosan tudta, hogy szervezete lassan feladja a harcot, ezért nyugodtan és tudatosan készült életének utolsó fejezetére.július 1-jének estéjén titkára és közeli bizalmasa, Jean de Chavigny elköszönt tőle. A történet szerint Nostradamus ekkor a férfira nézett, majd csendesen így szólt: "Holnap napfelkeltekor már nem találsz életben."A mondat különösnek hangzott, de nem keltett különösebb riadalmat. Segítője azt hihette, hogy az idős mester csupán betegsége miatt fogalmaz ilyen borúlátóan. Másnap reggel azonban, amikor belépett a szobába, Nostradamust holtan találta az ágya mellett. Akár valódi jóslat volt, akár egy tapasztalt orvos pontos helyzetfelismerése, az eset évszázadok óta foglalkoztatja az emberek képzeletét. Miközben számos jövendölésének értelmezéséről ma is viták folynak, ez az egy mondat különösen emlékezetes maradt.--------Nem királyokról, háborúkról vagy a világ végéről szólt. Nem rejtett szimbólumokba vagy talányos versekbe csomagolta a mondanivalóját. Egyszerűen és világosan beszélt a saját sorsáról.Talán éppen ezért ez lett Nostradamus legismertebb és legemberibb jóslata.Az utolsó szavaival ugyanazt tette, amit egész életében: maga után hagyott egy rejtélyt, amelyen az emberek évszázadok múltán is elgondolkodnak.Ez a pillanat jól mutatja, miért emlékezünk rá még ennyi évszázad elteltével is. Nostradamus nemcsak a könyveiben, hanem a saját életében is mestere volt az időzítésnek. Az utolsó szavaival pontosan azt tette, amit egész életében: hagyott maga után egy kis rejtélyt és egy döbbenetes pillanatot, amin az emberek elgondolkodhatnak.

A SIROK HALLGATNAK,AZ EMLÉKEIM NEM

A SIROK HALLGATNAK,AZ EMLÉKEIM NEM.„A hollók tudják, amit a sírok elhallgatnak.” „A köd mélyén még őrzi nevünket az örökkévalóság.”„A sors fekete szárnyakon tér vissza hozzánk.”„A sírkövek alatt csend, a lelkek között örök visszhang.”„A hold árnyékában sem szakad meg a kötelék.”„A túlvilág kapuján túl is testvérem maradsz.”„A köd elrejti az utat, de nem az emlékeket.”„A hollók szárnyán érkeznek a régi ígéretek.”„A sötétség csak az élők szemét vakítja.”„Az emlékezet kriptájában örökké ég egy láng.”„A hollók tudják, amit a sírok elhallgatnak.”„A sírkövek hallgatnak. A hollók emlékeznek.”

TERHESSÉGEM....TÖRTÉNETE

TERHESSÉGEM TÖRTÉNETE---lkoznék ezzel az írással, azt mondanám: megható, könnyen olvasható, és megmarad az ember emlékezetében. Nem a tragédiáról szól, hanem a reményről és a boldog végkifejletről.---------Őszintén? A „TERHESSÉGEM....TÖRTÉNETE” és az „A REMÉNY HAL MEG UTOLJÁRA” bejegyzéseid közül ez az egyik legszívet érintőbb írás lett a mostani sorozatban.Javítsd a szöveg helyesírásátAdj neki figyelemfelkeltőbb címetÍrj hozzá rövid ajánlót és a hozzá választott alcím, hogy „Amikor a könnyekből csoda születik”, érzelmileg is megfogja az olvasót.Ami különösen tetszik:🌹 Nem túl hosszú, ezért végigolvassák az emberek.🌹 Megmaradt benne a történet lelke: a félelem, a bizonytalanság és a boldog befejezés.🌹 Nem a kórházi részletekre helyezi a hangsúlyt, hanem az anyai érzésekre, amitől sokkal meghatóbb lett„Mert a csodák nem mindig könnyen érkeznek.ForrásokJavítsd a szöveg helyesírásátAdj neki figyelemfelkeltőbb címetÍrj hozzá rövid ajánlót és a hozzá választott alcím, hogy „Amikor a könnyekből csoda születik”, érzelmileg is megfogja az olvasót.Ami különösen tetszik:🌹 ---------Nem túl hosszú, ezért végigolvassák az emberek.🌹 Megmaradt benne a történet lelke: a félelem, a bizonytalanság és a boldog befejezés.🌹 Nem a kórházi részletekre helyezi a hangsúlyt, hanem az anyai érzésekre, amitől sokkal meghatóbb lett.„Mert a csodák nem mindig könnyen érkeznek. De amikor megérkeznek, minden fájdalmat megérnek.”

A REMÉNY HAL MEG UTOLJÁRA

A REMÉNY HALMEG UTOLJÁRA---A REMÉNY HAL MEG UTOLJÁRA ---Vannak utak, amelyek hosszabbak, mint terveztük.Vannak álmok, amelyekre éveket kell várni.És vannak pillanatok, amikor minden könny, minden csalódás és minden reménnyel töltött nap értelmet nyer.Egy apró gyermek érkezése nem csupán egy új élet kezdete. Egyben bizonyítéka annak is, hogy a hit, a kitartás és a szeretet milyen hatalmas erővel képes végigvezetni bennünket a legnehezebb időszakokon.Amikor az ember már úgy érzi, hogy elfáradt a várakozásban, a remény még akkor is ott él valahol a szív mélyén.És néha éppen akkor történik meg a csoda, amikor már szinte lehetetlennek tűnik.Ez a békésen alvó kisbaba nemcsak egy gyermek.Ő egy valóra vált álom.Egy hosszú út végén megszületett csoda.Egy emlékeztető arra, hogy soha nem szabad feladni.„A remény olyan, mint a hajnal első fénye. Lehet, hogy sokáig várunk rá, de amikor megérkezik, beragyogja az egész világot.” 🦋 ensiferum999 – AZ ÉLET egy tánc 🦋

BÚCSÚ A FACEBOOKTÓL

BÚCSÚ A FACEBOOKTÓL---Ma elengedem a Facebookot.Kért fotót. Kért videót. Igazoltam, hogy én vagyok. Mégis letiltott.Nem haragszom.Van blogom, ahol a gondolataim élnek tovább. Van TikTokom, ahol alkothatok. Vannak emlékeim, fotóim és történeteim. Vannak emberek, akik megtalálnak akkor is, ha nem egy közösségi oldalon vagyok.Egy fiókot le lehet tiltani. Egy embert nem.Köszönöm mindenkinek, aki velem volt ezen az úton.Találkozunk a blogomon.#búcsú #facebook #újkezdet #blogger #élet #magyar #tiktokhungary #köszönöm

DARK WAWE VIDEOS

A DARK WAVE BIRODALOM

A DARK WAVE BIRODALOM---Az emlékek trónja--Először csak egy vándor voltam a ködbe burkolózott temetőkertben. A hollók némán figyeltek a sírkövekről, miközben megálltam az öreg ház előtt. Az idő ott már elveszítette jelentőségét. A szél rég elfeledett dallamokat hozott, elveszett történetek suttogását. Úgy éreztem, mintha egy másik világ kapujában állnék.Aztán nem maradtam egyedül.A ködön át megérkezett a társam. A sírkövek és az árnyak között találtunk egymásra. A hollók fekete szárnyai alatt fogadtunk örök hűséget egymásnak. Nem kellett fényes palota, sem aranykorona. Elég volt a csend, a köd és két lélek találkozása egy olyan világban, ahol az emlékek örökké élnek.Kéz a kézben indultunk tovább a dark wave birodalom szíve felé.Ott állt a trón.Nem aranyból épült, hanem emlékekből. Nem drágakövek díszítették, hanem a múlt történetei. Sírkövek emelkedtek köré, hollók őrizték minden oldalról, az angyalok pedig némán figyelték az érkezésünket. A viharos égbolt alatt helyet foglaltam az emlékek trónján.Nem emberek felett uralkodtam.Nem az élet és nem a halál felett.Hanem önmagam felett.A saját világom felett, amelyet a zene, a szerelem, az álmaim, a veszteségeim és a megőrzött emlékeim építettek fel. Egy olyan birodalom felett, amelynek falait nem kőből, hanem érzésekből emeltem.A hollók lettek az őrzőim.A köd lett a palástom.Az emlékek lettek a koronám.És a dark wave birodalmában, ahol az élet és a halál ugyanannak a végtelen táncnak két mozdulata, végre otthonra találtam.Ott, ahol a csendnek hangja van.Ott, ahol az árnyak mesélnek.Ott, ahol minden elmúlt pillanat tovább él a szívben.„A trón kőből épült, a korona árnyékból, a birodalom pedig emlékekből. Aki belép ide, nem a halált találja meg, hanem mindazt, amit a szíve soha nem akar elfelejteni.” ensiferum999 – AZ ÉLET egy tánc

AZ ÉN DARK WAWE FOTÓM

MY DARK WAVE PHOTO---A képen látható:Egy idősebb személy sötét, régies stílusú kabátban áll egy temetőben. A háttérben egy kis, öreg faház látható antennákkal és különféle szerkezetekkel a tetején.Több sírkő, valamint angyalszobrok jelennek meg a jelenetben.Számos holló ül a sírköveken, a szobrokon és a környező területen.A színvilág barnás, szürkés, ködös tónusú, ami erősen melankolikus és dark wave hangulatot ad. A fények tompák, mintha egy késő őszi vagy téli délutánon készült volna a jelenet. A képen olvasható felirat egy sírkövön részben:"LEGION FRIEND MARTIN"-A többi szöveg a kép mérete miatt nehezen olvasható teljes bizonyossággal.A hollók nem a halált őrzik, hanem az emlékeket. A sírkövek között állva az ember rájön, hogy az idő csak a testet öregíti. A lélek ugyanúgy keresi a zenét, a csendet és a fényt, mint régen.„A köd mögött nem a múlt rejtőzik, hanem minden pillanat, amelyet nem felejtettünk el.”

A KISLÁNY ÉS A KISCICA

A KISLÁNY ÉS A KISCICA---Vannak képek, amelyekre csak ránézünk, és továbbmegyünk. És vannak képek, amelyek megállítanak bennünket egy pillanatra, mert valami olyan tisztaságot sugároznak, amelyből egyre kevesebbet találunk a világban.Ez a kislány nem csupán a karjaiban tartja a kis cicát. Úgy öleli, mintha egy aprócska szívdobbanást őrizne. A cica pedig úgy simul hozzá, mintha megtalálta volna azt a helyet, ahol nem kell félnie semmitől. Két ártatlan teremtmény találkozása ez, akik még ismerik a feltétel nélküli szeretet nyelvét.Az ilyen pillanatokban nincs jelentősége annak, hogy milyen zajos odakint a világ. Eltűnik minden gond, minden rohanás, minden bánat. Marad egy gyermek gyengédsége és egy kis állat bizalma. Marad az a csoda, amelyet nem lehet pénzért megvenni, mert csak a szerető szívek ajándéka lehet. Talán ezért olyan megható ez a látvány. Mert eszünkbe juttatja azt az elveszni látszó egyszerű igazságot, hogy a szeretet nem a nagy szavakban lakik. Hanem egy óvó ölelésben. Egy félénk kis cica nyugodt tekintetében. Egy gyermek tiszta szívében.És miközben nézzük őket, arra gondolunk, bárcsak minden élőlény találna magának ilyen biztonságos karokat, ilyen hűséges társat, ilyen végtelenül szelíd szeretetet. Mert ahol egy gyermek szeretettel átölel egy kiscicát, ott egy pillanatra maga a világ is jobb hellyé válik.

CHAPTERS OF MY STORY - ONE BOOK

I. KÖNYV

– A SÖTÉTSÉG. A Fekete Lány – fekete ruha, fekete ló, varjú érti csak-----

II. Fátyol – fájdalom, temető, angyal szobrokIII. Halál Angyala – szembenézés, nem félelem-----

II. KÖNYV – A FÉNY -----

IV. Alázatos Tiszta Lélek – – leteszi a fátylat, varjú elszáll, fény jön-----

V. Szerénység – – térdel, üres kezek----- VI. Alázat – – arc a porban, teljes átadás-----

III. KÖNYV – AZ ÁLOM----- VII. A Víz Tükrében Született Álom – – fehér lány fent, fekete lány lent, tükör nem hazudik SOUNDTRACK: VÉGSZÓ: A harangok városában a lány megtanulta – sötétségből fény lesz, ha alázatos vagy – és az álom a víz tükrében születik.

HARANGOK VÁROSA SAGA

ENSIFERUM999 – AZ ÉLET EGY TÁNC HARANGOK VÁROSA SAGA – TELJES TÖRTÉNET---I. FEJEZET – A FEKETE RUHA---Volt egyszer egy lány, sötétben járt. Fekete ruhában lovagolt egy fekete lovon.A neve nem volt, csak bánata. A temetőben pihent meg,ahol a kövek hidegek voltak, mint a szíve.II. FEJEZET – AZ ELVESZETT HARANGOK VÁROSA---A ködben meglátta a várost, ahol a harangok némák voltak. Elveszett város volt,ahol senki nem hallotta a saját hangját. A lány belovagolt, és a toronyban,megtalálta a kalapácsot.III. FEJEZET – A KALAPÁCS---

Fekete kalapáccsal ütött a harangra. A hang végigszaladt a városon, felébresztette ,a holtakat. De a hang nem öröm volt – fájdalom. A város összeomlott a hangtól,és a lánynak menekülnie kellett.IV. FEJEZET – A FEHÉR RUHÁS VISSZATÉRÉS---Amikor visszatért a temetőbe, már nem fekete volt. Fehér ruhát viselt, mint egy menyasszony, aki sosem ment férjhez. Fehér lovon jött, de a ló patája alatt,még mindig fekete volt a föld.

A temető angyalszobrai nézték.V. FEJEZET – A BÁNATOMAT CSAK VARJÚ ÉRTI MEG--

-A temetőben leült egy sírkőre. Egy varjú szállt a vállára. Nem károgott, csak,nézett. A lány mondta: "A bánatomat csak a varjú érti meg." És a varjúmegértette, mert ő is fekete volt, és egyedül.VI. FEJEZET – A FÁJDALOM, AMIT FÁTYOL ELTAKAR---

Fekete fátylat tett az arcára, hogy ne lássák a könnyeit. A fátyol alatt tövisek voltak. Mindenki azt hitte, szép, de a fátyol alatt vérzett. A fájdalmat nem lehet,eltakarni – csak elrejteni egy időre.VII. FEJEZET – A HALÁL ANGYALA---

Éjjel jött a Halál Angyala. Hatalmas fekete szárnyai voltak, kasza a kezében,kék szeme világított. Az angyalszobrok repedezni kezdtek, kék fény szökött kibelőlük. A kislány nem félt. Felnézett rá és azt mondta: "Vártalak."Az Angyal megállt. A varjú a sírkövön maradt. A fehér és a fekete lány,egymásra nézett – egy lélek két fele – egy lovon, ami félig fekete, félig fehér.És a harangok újra szóltak.VÉGE – DE AZ ÉLET EGY TÁNC, ÉS A TÁNC SOSEM ÁLL MEG."Teljes történet egyben: Harangok Városa Saga"VIII. FEJEZET – AZ ALÁZATOS TISZTA LÉLEK – A lány letérdel a temetőben,leveszi a fátylat, és a varjú elrepül – mert már nem kell, hogy valaki értse,a bánatát – mert nincs bánat – csak tiszta lélek.

AZ ELVESZETT HARANGOK VÁROSA - V. FEJEZET

AZ ELVESZETT HARANGOK VÁROSA - A TRILÓGIA-----I. FEJEZET: DARK GIRL ON BLACK HORSE---Régen a hegyek között állt egy város. A tornyai olyan magasra nyúltak, hogy a felhők megpihentek rajtuk.Egy nap fekete lovon érkezett egy lány. Senki sem tudta, honnan jött. Az arca sápadt volt, mint a hold. A haja éjfekete.Nem szólt egy szót sem. Csak végigvágtatott a főutcán. A paták hangja olyan volt, mint egy megrepedt harang.II. FEJEZET: DARK MOMENT - ONE GIRL---A lány megállt a főtemplom lépcsőjén.---------- Ez volt a sötét pillanat. Az idő megállt.Egyetlen lány állt egyedül a ködben. Egy lány a kihalt városban.A templom ajtaja félig nyitva. Bent fekete moha a falakon. A gyertyák kialudva.A lány felnézett a toronyra. Tudta, mit kell tennie.III. FEJEZET: AZ ELVESZETT HARANGOK VÁROSA---Régen azt hitték, amíg a harangok zúgnak, a sötétség nem lépheti át a város kapuit.Aztán egy télen megjelent egy idegen. Nem volt neve. Nem volt árnyéka. Nem volt múltja. Csak annyit mondott: Eljött az idő, hogy a harangok elnémuljanak.

Másnap az egyik harang megrepedt. Egy héttel később újabb. A hónap végére valamennyi elhallgatott.És amikor az utolsó harang is néma lett, a város fölé sűrű köd ereszkedett. A napfény többé nem érte el az utcákat. A kertek elszáradtak. A kutak kiapadtak.A lakók egyenként eltűntek. Nem maradt utánuk test. Nem maradt sír. Csak üres házak és félig nyitott ajtók.Végül a köd belépett a templomba. Lassan. Csendesen. Mint egy élő lény. A gyertyák kialudtak. A hangok elnémultak.A város üres lett. A tornyok még mindig állnak. A harangok még mindig ott lógnak a magasban. De soha többé nem szólaltak meg.Most a sötét lány áll a torony alatt, fekete lován. Ő az egyetlen, aki vissza tudja hozni a hangot.Ha egyszer megkondul újra az utolsó harang, a köd felszáll. A város újra élni fog.AZ ELVESZETT HARANGOK VÁROSA - A TRILÓGIA IV. FEJEZET?--A fekete ruhás lány leszállt a lóról. Belépett a templomba, ahol a köd élt. A kezében egy kis kalapács volt. Felment a toronyba az utolsó haranghoz.IV. FEJEZET: A KALAPÁCS--A fekete ruhás lány leszállt a lóról.A fekete ló nem mozdult. Csak állt a ködben. Mint egy szobor. A szemei a tornyot nézték.A lány belépett a templomba.A köd bent élt. Nem pára volt. Élő volt. Sűrű. Fekete. Hideg. A gyertyák kialudva. A falakon fekete moha. A földön üres padok.A lány kezében egy kis kalapács volt. Rozsdás. Régi. Az apjáé volt? Az anyjáé? Senki sem tudta.Felment a lépcsőn. A lépcső nyikorgott. Minden lépésnél por hullott.Fent volt a torony. Az utolsó harang. A legnagyobb. Repedt volt. Mint a többi. De ez még ott lógott.A lány megállt előtte. A köd körülötte kavarogott. Mintha félne.Felemelte a kalapácsot.Egy pillanatra megállt az idő. Ez volt a DARK MOMENT. ONE GIRL. ONE BELL.Ráütött.A hang...Nem volt hangos. Halk volt. Mély. Mint egy sóhaj. Mint egy szívverés száz év után.KONG...A köd megremegett.A lány újra ütött.KONG...A torony faláról lehullott a fekete moha.Harmadszor is ütött.KONG!És akkor...A város összes harangja – a repedt, a néma, a holt – mind megmozdult.Nem a szél. Nem ember.Maguktól.Elkezdtek zúgni.Halkan. Aztán hangosabban. Aztán úgy, mint régen.A köd sikoltott. Mint egy állat. És elkezdett felszállni. Lassan. Felfelé. El a városból.A napfény száz év után újra elérte az utcákat.Lent a fekete ló felnyerített.A város élt.A lány ott állt a toronyban, fekete ruhában, a kalapáccsal a kezében. Mosolygott. V. FEJEZET: A FEHÉR RUHÁS LÁNY VISSZATÉR---A harangok zúgtak.A köd felszállt. A város utcáira száz év után napfény esett. A kutakban újra víz volt. A kertekben fű nőtt.A fekete ruhás lány még mindig a toronyban állt. A kalapács kiesett a kezéből. Fáradt volt. Nagyon fáradt.Lent a templom ajtajában valaki állt.----------Fehér ruhában.Ugyanaz az arc. Ugyanaz a lány. Csak most fehérben.A fekete ruhás lány lenézett. Tudta, hogy őt látja. Önmagát. A másik felét.A fehér ruhás lány felnézett. Nem szólt. Csak kinyújtotta a kezét.A fekete ruhás lány elindult lefelé. Minden lépcsőfoknál lehullott róla egy darab sötétség. A fekete moha. A por. A száz év.Amikor leért, már nem volt fekete a ruhája. Szürke volt. Aztán fehér.Két lány állt egymással szemben. Egyforma. Mégsem ugyanaz.A fekete lovon kívüli fekete ló most fehér lóként állt. Megrázta a sörényét. Fehér lett.A fehér ruhás lány megszólalt. Először száz éve."Most már mehetünk."A másik bólintott.Kézen fogták egymást. Felültek a fehér lóra. Együtt.Kilovagoltak a városból. A harangok még mindig zúgtak mögöttük.A város élt. De már nem kellett nekik. Az ő dolguk véget ért.Az úton túl – a fényeslitkei temető felé – még látták őket. Két lány egy lovon. Fekete és fehér. Együtt.Aztán a köd – most már nem sötét, hanem fehér – elnyelte őket.

ALEXI LAIHO TRIBUTE - RAMMSTEIN MY SELECTION

INTERESTING VIDEOS